Átírják a lex Répássyt

Nem tartalmaz elegendő korlátozást a lex Répássy arra nézve, mikor kötelező helyt adni az újonnan megjelenő válaszadási jog alapján kért véleményközléseknek - leegyszerűsítve emiatt találta alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv májusban elfogadott, kihirdetése előtt a köztársasági elnök által az Ab-hez megküldött módosítását a testület. A grémium számos, a nemzetközi gyakorlatban élő példát sorol fel arra, milyen részletszabályok szorítják keretek közé a válaszadási jogot az ezt az intézményt ismerő országokban. A testület több tagja különvéleményében leszögezte: alkotmányellenesnek kellett volna minősíteni a kifogásolt vélemények esetén felső korlátozás nélküli összegű közérdekű bírság kiszabását lehetővé tevő passzust is, ám a bírák többsége ezt elvetette.

Akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti, a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is - ez a passzus már az előkészítés alatt és a parlamenti vitában össztűzbe került. A mögötte húzódó szándék több évre nyúlik vissza, ám az először Pokol Béla (FKGP) készítette jogszabálytervezetet koalíciós körökben sem tartották elfogadhatónak. A lex Répássyt végül a Fidesz-frakció "fogalmazta" meg.

Átdolgozzuk a javaslatot, az Ab döntése egyben iránymutatásul is szolgál, hogy az alapjaiban jónak minősült ötletet hogyan kell pontosabban kivitelezni - szögezte le lapunknak Répássy Róbert. A képviselő üdvözölte a döntést, mivel annak alapján "a megsértett embereknek rövidesen joguk lesz ahhoz, hogy a sajtóban róluk megjelenő jogsértő véleményre saját ellenvéleményükkel reagáljanak". A parlament munkaterheitől függ, mikor lehet dönteni a módosításról, egyelőre a javaslatot kell előkészíteni. Az tény: a törvény most visszakerült a zárószavazásra váró javaslatok közé, így akár ebben a ciklusban is meghozható a döntés. A szocialisták kezdettől hangoztatták, a törvény szakmailag képtelen, alkotmányosan tarthatatlan, politikailag kártékony. A gyakorlatban szerkeszthetetlenné tenné a lapokat és a különböző műsorokat, hiszen nemcsak a valótlan állítások esetén követelne meg helyreigazítást, hanem a közéleti szereplőkről alkotott kedvezőtlen vélemények esetén is hasonló terjedelemben közölni kellene az illető önmagáról alkotott kedvező véleményét - áll Lendvai Ildikó MSZP-alelnök közleményében. Vastagh Pál szocialista képviselő szerint az Ab "a törvény elutasításával biztosította a véleménynyilvánítás szabadságát".
Wisinger István, a MÚOSZ elnöke úgy vélte: a döntés azt jelenti, hogy nem lehet a sajtóorgánumokat törvénnyel kényszeríteni nem kívánt vélemények közlésére.

nyekre bevezetni kívánt válaszadási jog - a lex Répássy - önmagában nem sérti az alaptörvényt, ám csak a nemzetközi gyakorlatban ismert korlátokkal lenne bevezethető. A határozatot az előterjesztő Répássy Róbert és a javaslatot korábban élesen támadó MSZP is üdvözölte. MUNKATÁRSAINKTÓL-->