Csatlakozáspárti magyarok

Az esetleges referendumon igennel, illetve nemmel szavazók arányánál (70, illetve 10 százalék) kevesebben vannak azok, akik határozottan jó, illetve rossz dolognak tartják az uniós csatlakozást: előbbi véleményt a magyar válaszadók 60, utóbbit 7 százaléka jelölte meg a kérdőíven. Ez a tendencia a többi tagjelölt országban is megfigyelhető - Lengyelországban például csupán minden tizedik válaszadónak volt rossz véleménye az uniós csatlakozásról, a szavazáson mégis jó egynegyedük nemmel voksolna.

A csatlakozásra váró országok polgárai általában nem érzik jól tájékozottnak magukat a folyamatról: a megkérdezettek 45-80 (Magyarországon 67) százaléka semennyi, vagy túl kevés információval rendelkezik. Legkevésbé a törökök és az észtek érzik magukat tájékozottnak, a leginkább pedig a szlovének és a szlovákok - bár utóbbinak némileg ellentmond, hogy a szlovák válaszadók 10 százaléka nem hallott országa csatlakozási kérelméről.

A válaszadóknak minden ország esetében jóval nagyobb hányada hallott az Európai Parlamentről, mint a bizottságról. Ezen két intézmény megítélése Magyarországon a legjobb - minden második megkérdezett bízik bennük, míg az ellenkezőjét csak minden tizedik állította. A legtöbb szkeptikus polgár a balti államokban található, az ittenieknek csak harmada-negyede bízik a strasbourgi, illetve brüsszeli testületekben.

Egyes tagjelölt országok esetében jelentős különbség van a csatlakozási folyamat tényleges, illetve a polgárok által kívánatosnak tartott szintje között. A törökök, románok, bolgárok és szlovákok a szükségesnél jóval lassabbnak érzik a folyamatot, de a magyarok és a lengyelek is egyértelmű lemaradásról panaszkodnak. A szlovének és lettek ezzel szemben nagyjából reálisnak tartják a "haladási sebességet", az észtek és a máltaiak pedig egyenesen a tárgyalások lassítását szeretnék.

Az Európai Bizottság a tagállamokban rendszeresen végeztet felméréseket az uniós tagság, illetve egyes konkrét kérdések megítéléséről, és ezek mintájára most Applicant Countries Eurobarometer néven a tagjelölteket is megszondáztatták. Az országonként általában ezerfős mintára kiterjedő kutatást a magyar Gallup Intézet koordinálta a 13 szóban forgó államban.