BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elvesztette a metrópert a főváros

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa tegnap megerősítette a 4-es metró ügyében született legutóbbi ítéletet, tehát az 1998-as szerződés alapján az államnak nem kell részt vennie a beruházás finanszírozásában. A főpolgármester szerint a kormány nyomást gyakorolt a bíróságra. A főváros megvizsgáltatja, van-e lehetőség arra, hogy a strasbourgi nemzetközi bírósághoz forduljon. Az építkezésbe önállóan nem kezd bele a város.

A magyar államot nem terheli fizetési kötelezettség a fővárosi önkormányzattal szemben a 4-es metró finanszírozására vonatkozó szerződés felmondása miatt - erősítette meg a jogerős ítéletet tegnap a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa. A döntés indokolásában elhangzott: az állam nem a teljesítést tagadta meg. Az ellehetetlenült, mert hiányoztak a szükséges közigazgatási, közjogi intézkedések.

A főváros tiszteletben tartja az ítéletet, de jogi szakértőkkel megvizsgáltatja, van-e lehetőség arra, hogy a metróper kimenetele miatt a strasbourgi nemzetközi bírósághoz forduljon - jelentette ki az ítélet kihirdetése után Demszky Gábor. A főpolgármester kifejtette: a döntés azt jelenti, hogy nincs jogbiztonság Magyarországon, hiszen az állam nem kötelezhető a szerződések végrehajtására. A helyzetért Demszky egyértelműen a kormányzatot, a jelenlegi politikai vezetést, illetve személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt tartja felelősnek, és nem a magyar igazságszolgáltatást.

Ismeretes: az első metrópert - amely annak megállapítására indult, hogy a 4-es metróvonal finanszírozására, 1998 áprilisában, Medgyessy Péter és Demszky Gábor között létrejött szerződés a későbbi felmondás ellenére érvényes - a főváros megnyerte. Ezt követően indított eljárást - összesen 100 milliárd forintot követelve - a szerződés teljesítéséért, illetve kártérítésért a városháza. Első fokon megnyerte, másodfokon elvesztette a jogvitát. A Legfelsőbb Bíróság elsősorban azzal indokolta a döntést, hogy a közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével ellentétes, ha a parlament jóváhagyása nélkül folyósítanak költségvetési támogatást. Tegnap a felülvizsgálati határozat kapcsán elhangzott: a bírói tanács azt vizsgálta, hogy az érvényes polgári jogi szerződés alapján a magyar állam kötelezhető-e teljesítésre, vagy sem.
Megállapította: a főváros és az állam közötti jogviszony atipikus, polgári jogi, valamint közigazgatási, közjogi elemeket egyaránt tartalmazó megállapodáson alapul. Az államra mint a polgári jogviszony alanyára ugyanúgy kihat az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárása, intézkedése, esetleges mulasztása, mint az adott jogviszony többi részvevőjére. Az ügyben az állam olyan kötelezettséget vállalt, amelynek teljesítéséhez bizonyos közigazgatási, közjogi intézkedések szükségesek, így a metrófinanszírozás parlamenti megszavazása. A feltételek elmaradásával a megállapodás teljesítése ellehetetlenült. Ennek jogkövetkezménye a megállapodás megszűnése, tehát az állam teljesítésre nem kötelezhető.

A főpolgármester az ítélethirdetés után ismertette álláspontját tükröző levelét, amelyet egy héttel ezelőtt helyezett közjegyzőnél letétbe. Ebben többek között az szerepel: a bírósági reform leállítása is jelezte a kormánynak azt a szándékát, hogy ellehetetlenítse a független bíróságot. Demszky már a döntés előtt is feltételezhetőnek tartotta, hogy a kormány és a Fidesz vezérkara megpróbál nyomást gyakorolni a bíróságra. Ugyanakkor bízott abban, hogy a bíróság ellen tud állni a befolyásolási szándéknak. A politikai közhangulat élesedése szintén megnehezíti a bírók dolgát, de a főpolgármester mégis arra számított, hogy pártatlan döntés születik az ügyben, s az LB új eljárásra kötelezi a bíróságot.

A főváros esetleg akkor kezdhetne bele önállóan is a metró építésébe, ha a kormány részt venne a legégetőbb budapesti problémák - az infrastrukturális nagyberuházások, a tömegközlekedés, a városrehabilitáció - megoldásában. A jelenlegi helyzetben azonban nagy felelőtlenség lenne egyedül belevágni a beruházásba - szögezte le a főpolgármester.

A 4-es metróra félretett mintegy 30 milliárd forintot az önkormányzat továbbra sem költi másra - jelentette ki lapunknak Atkári János. A pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: a főváros vállalta, hogy a belterületi földek ellenértékeként kapott privatizációs - azaz egyszeri - bevételt a metróra költi. Az önkormányzat már elfogadott, 2002-es költségvetésében is erre a célra tartalékolták ezt az összeget, s a jövő évi kormányváltásig semmiképpen nem is tervezik a döntés felülvizsgálatát.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.