Fantomszámlákon a "guruló márkák"

A lap értesülése szerint a magyar hatóságok sokáig nem voltak hajlandóak együttműködni a német nyomozókkal, és nem engedtek betekintést a kilencvenes évek elején zajlott banki ügyletekbe. Annak ellenére sem, hogy a szövetségi pénzügyminisztérium ezt - személyes formában - többször kérte. Budapest csak azután hátrált meg - a Berliner Zeitung cikke szerint -, miután Magyarország felkerült a pénzmosást elősegítő országokat tartalmazó "feketelistára". A szembeszegülés már azzal fenyegetett, hogy megnehezíti az ország EU-csatlakozását - írta a berlini újság.

Christian von Hammerstein a Der Spiegelnek adott egyik interjújában már korábban beszámolt azokról a feltételezésekről, hogy az eddig fel nem tárt keletnémet állampárti vagyon külföldi bankszámlákra került, melyekre azok az egykori Stasi-ügynökök helyezték el, akik jelenleg a PDS (az NSZEP utódpártja - a szerk.) támogatói. Hammerstein ezzel a nyilatkozatával olyan spekulációkat indított el, hogy a PDS-t (amely a volt NDK területén nagyon erős, a legutóbbi tartományi választáson Kelet-Berlinben is feltűnően jól szerepelt) illegálisan ebből a vagyonból finanszírozzák. Olyan bizonyítékokhoz azonban az általa vezetett bizottság nem jutott, hogy a pénz a PDS-hez vándorolt volna.

A Berliner Zeitung ezzel kapcsolatban beszámolt arról, hogy a nyomozás Magyarországra koncentrálódott, mivel 100-200 millió márka az NDK-ból Budapestre - egy állami bankban vezetett számlára - érkezett. A bizottság gyanítja, hogy a pénz innen Svájcba vagy Liechtensteinbe vándorolt. A berlini lap szerint Magyarországra főleg Günter Forgber üzletember révén kerültek a "guruló márkák", aki az NDK-ban egy nemzetközileg is gyanús cégcsoportot vezetett: legális tevékenysége mellett illegális üzleteket is bonyolított a fegyverkereskedelem, a pénzmosás és a kémkedés terén. Forgber az egykori keletnémet állambiztonsági minisztériumnak "Martin" és "Bergman" néven ismert, nem hivatalos munkatársa (ügynöke) volt. A lap tudni véli, hogy a volt Stasi-ügynöknek Magyarországon bejegyzett cége volt, s a magyar hatóságok ellenállása sokáig hátráltatta az ellene indult nyomozást.

A magyar Interpol-iroda vezetője úgy tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy náluk nincs olyan akta, amelyben Günter Forgber, vagy ilyen névre szóló megkeresés szerepelne. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője cáfolta, hogy a német rendőrségtől a berlini cikkben említett témában megkeresés érkezett volna a magyar rendőrséghez. Günter Forgber a nyilvántartásokban nem szerepel, a kilencvenes években nem került a rendőrség látókörébe. Szakértők szerint Magyarországon feltűnt volna, ha valaki ekkora összeget helyez el egy állami tulajdonú banknál.