Kisebb lesz az EU-s szőlőkvótánk

Lényegében megadta a szőlőültetvények EU-csatlakozás utáni területének nagyságát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérésének eredménye - kommentálta a teljes körű ültetvény-összeírást egy uniós agrárügyekben jártas, névtelenséget kérő kormányzati szakember. Magyarország ugyanis vállalta, hogy a belépés után azonnal, változatlan formában veszi át a telepítéskorlátozásra vonatkozó uniós előírásokat. Ezek értelmében új telepítés csak engedéllyel, minőségjavítási céllal végezhető - azaz ugyanakkora területű régi ültetvényt kell felszámolni.

A szakértő szerint nem volna értelme egy év múlva megismételni a felmérést néhány ezer újabb hektár reményében, Magyarország ugyanis 2003-ra vállalta a - most nyert adatok alapján készülő - részletes ültetvénykataszter összeállítását olyan jellemzők, mint a fajtaösszetétel vagy a művelési mód megjelölésével. Az Európai Unió ebből szeretne információt kapni a minőségi termelési potenciálról. Az EU jelentős szőlőtermő területeinek nagy része ugyanis nem minőségi borokat ad, és bizony Magyarországon is lenne mit javítani az unió által is engedélyezett minőségcsere révén - vélte a szakértő. Az EU az asztali borok túltermelése miatt külön támogatást fizet az ültetvények végleges kivágásáért is, ez azonban kétélű fegyver: Görögországban 40 százalékkal "sikerült" csökkenteni ily módon a szőlőültetvények területét - tette hozzá.

A gyümölcsösökre nem vonatkozik a fenti tilalom, sőt, bizonyos fajták telepítése támogatható is - tette hozzá a szakértő. Csakhogy a Magyarország számára különösen fontos őszibarack és alma esetében kifejezett támogatási tilalmat tart fenn az EU, ezen szabály értelmében csatlakozásunk után minden termelő csak saját költségén növelheti ültetvénye területét.