Összeomlást jósolnak
Az ILO szerint a válság jelei a szexuális úton terjedő betegségek, a HIV/AIDS, a tuberkulózis és több krónikus betegség gyorsan növekvő esetszámában lelhetők fel, amit tovább súlyosbít a közegészségügyi struktúrák leépülése és az egészségügyi dolgozók megfelelő képzésének a hiánya. Mindez pedig minden bizonnyal hozzájárult a várható élettartam katasztrofális mértékű csökkenéséhez Oroszországban, Ukrajnában és a térség néhány más országában - állapítja meg az ILO.
A felmérés eredménye szerint Ukrajnában a családok 88, Magyarországon 82 százaléka nem képes az alapvető egészségügyi szolgáltatások megvásárlására. Míg Ukrajnában a megkérdezett egészségügyi dolgozók 78 százaléka úgy nyilatkozot, hogy fizetése elmarad az átlagtól, addig Moldovában hónapokat késik a bérek kifizetése. A legtöbb cseh és litván egészségügyi dolgozó szerint munkakörülményei és fizetése romlott az utóbbi öt évben. Lengyelországban az elmúlt három évben a kórházak öt százaléka bezárt.
Az ILO a válság gyökereit a egészségügyi kiadások lefaragásában és a finanszírozás felelősségének decentralizálásában látja, melynek során az önkormányzatokat sokszor a források és az adminisztrációs kapacitás biztosítása nélkül kötelezik új feladataik ellátására. A tanulmány az alulfinanszírozás következményei között a paraszolvencia és az "adminisztratív szabadság" gyakorlatának elterjedését említi, amikor is néhány országban az egészségügyi dolgozók azért nem mennek be dolgozni, mert nincs pénz a bérükre. Máshol a munkaidő lerövidítése és az ideiglenes szerződések terjedtek el. Több országban volt megfigyelhető, hogy az orvosok bére emelkedett az egészségügy többi dolgozójáéhoz képest, különösen Fehérorosz-, Horvát- és Csehországban. Az orvosok jövedelmének azonban több országban is több mint harmada másodlagos forrásokból származik, míg Lengyelországban ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
