Szlovénia ugrott az élre

A mai külügyminiszteri szintű csatlakozási fordulón Martonyi János megkezdheti az agrárfejezet egyes részeinek vitáját, de ezek lezárása csak jövő év elején esedékes. Hazánk az év utolsónak tervezett fordulóján elsősorban a közlekedési fejezet esetleges lezárásához fűzött reményeket, ám a várt haladás egyelőre saját hibáján kívül elmarad: Ausztria az alpesi kamionforgalom körüli viták miatt továbbra is blokkolja minden tagjelölttel a dossziét, és diplomaták szerint legjobb esetben is csak a laekeni EU-csúcs eredményétől függően állhat be ebben változás.

Midőn a magyar diplomácia vezetője ma meghúzza a fél év mérlegét, látható lesz, hogy az időszakra ütemezett nyolc tárgyalási témából Magyarország ötöt maga mögött tudhat (igaz, négyet még a belga elnökség előtt zárt le). Mindenki által elismert fegyverténynek minősül, hogy Magyarország néhány hete elsőként zárhatta le a schengeni egyezményről is intézkedő bel- és igazságügyi dossziét, részben modellül is szolgálva a példáját ma követő ciprusi, cseh és szlovén fejezetzárásoknak.

A belga fél évre szánt és kipipált témák között van még az adózás, a pénzügyi ellenőrzés, az energiapolitika, a vám- és a halászati jog. Továbbra is nyitva marad ugyanakkor a versenyjog, a közlekedés és a mezőgazdaság állat- és növényegészségüggyel foglalkozó része (igaz, ez utóbbi legfeljebb februárig). A magyar "átlagot" rontó tétel viszont az audiovizuális politika, amellyel az új médiatörvény híján mostanáig nem sikerült végezni, jóllehet Magyarországon kívül csak Románia nem zárta még le.

Az audiovizuális témát szintén minden alkalommal számon kérik a magyarokon európai bizottsági tisztviselők, miközben sok esetben ők maguk is elismerik, hogy a tavaszi országgyűlési választások előtt tényleges haladás ennél a dossziénál aligha várható. (Szakértők halkan teszik hozzá, hogy utána sem feltétlenül bizonyosan...) Az idén nyitva hagyott versenyjognál egyetlen kérdés hátráltatja a fejezetzárást: az EU-mértéket meghaladó adókedvezmények megszüntetéséről intézkedő törvény hatályba helyezésének időpontja. Az EU azonnali átállást követel, Magyarország csak a taggá válástól kész ezt meglépni, illetve - nem hivatalos jelzések szerint - az esetleges kompromisszum megfontolását attól teszi függővé, hogy egyértelműen látható legyen a taggá válás többé-kevésbé biztosra vehető időpontja.

"Minden országnak megvan a maga Achilles-sarka, például a franciáknak az agrárpolitika, vagy a spanyoloknál a regionális támogatás, amelyeknél nem engedhet, vagy csak nagyon nehezen. Önöknél, a korábbi nagyarányú külföldi tőkebeáramlás miatt, láthatóan ilyen a versenypolitika, aminél éppen ezért 2002 ősze előtt nem is igazán várunk érdemi előrelépést" - jegyezte meg egy vezető beosztású európai bizottsági tisztviselő.

A közlekedési témát illetően a magyar fél lényegében már kész a fejezetzárásra. Jóllehet a tagjelöltek közül Magyarország terjesztette be a legtöbb átmeneti kérelmet e téren - érintve lényegében valamennyi közlekedési ágazatot -, a jelek szerint ezek többségét az EU általában kész volna elfogadni. Az egyetlen határozott elzárkózás a légiforgalmi szolgáltatás teljes liberalizálására tett, eredetileg 2005 végéig szóló magyar derogációs igényt fogadta. Ezzel szembesülve azonban magyar részről jelezték, hogy hazánk végül kész lesz ettől elállni (illetve a taggá válással várhatóan egybeeső, uniós részről ajánlott 2004 január 1-jei határidővel beérni).

A zárást igazából nem is az EU és Magyarország közti nézetkülönbség hátráltatja, hanem az, hogy Ausztria az Alpokon áthaladó kamionforgalom mértékét szabályozó úgynevezett ökopontrendszer fenntartásától tette függővé a fejezet "elengedését". (Az említett rendszer - amely minden országnak bizonyos áthaladási kvótát kínál fel - 2003 végén járna le, de Bécs azt szeretné, ha az új EU-s közlekedési politika életbelépéséig, azaz várhatóan 2005-2006-ig még prolongálhatnák. A többi tagállam ettől már hónapokkal ezelőtt elzárkózott, s az osztrák diplomácia most azzal próbál célt érni, hogy a csatlakozási tárgyalásokhoz köti e kérdés megoldását. A frontok időközben annyira megmerevedtek, hogy a téma a hét végén odakerül az állam- és kormányfők laekeni csúcstalálkozójának asztalára is.

EU-s diplomáciai források ugyanakkor azzal biztatnak, hogy ha a csúcson sikerül Bécset kielégítő formulát találni és megszűnik az osztrák vétó, akkor nem zárható ki még az idén egy újabb csatlakozási forduló megtartása sem - december 19. a leggyakrabban emlegetett dátum, de felmerült már 21-e is -, amelyen egyebek között Magyarország is lezárhatná a kérdéses fejezetet. (Ugyanezt ebben az esetben megtehetné Szlovénia is, 26-ra növelve ezzel a félretett dossziék számát.)

Ma egyébként a többi tagjelölt összesen nyolc fejezetet fog lezárni, köztük Szlovénia tehát hármat (a bel- és igazságügyek, a személyek szabad mozgása és adózás), Csehország kettőt (bel- és igazságügy, valamint energiapolitika), továbá Szlovákia a környezetvédelmet, Lettország szintén az energiapolitikát, és Ciprus is a bel- és igazságügyet. Ráadásul Szlovéniával az említett agrárfejezetrészt is "további tárgyalást nem igénylőnek" minősíthetik ma.