Új előírások az élelmiszer-jelölésre

A hús- és tejtermékekre, a tojásra és a legtöbb növényi eredetű élelmiszer-ipari árucikkre is új jelölési eljárásokat léptet életbe az agrártárca - közölte Németh Antal országos főállatorvos. A változtatásokat - amelyek több ezer, kereskedelmi forgalomba kerülő terméket és előállító céget érinthetnek - az unió követeli meg. A jelölésre vonatkozó minisztériu-mi rendelet tervezete tárcaközi egyeztetés alatt áll, a jogszabály várhatóan március 31-én lép hatályba - mondta Németh.

A főállatorvos szerint az intézkedést a fogyasztók biztonsága érdekében hozza az FVM. A módosítások lényege, hogy a jobb azonosíthatóság érdekében részletesebb származási adatokat kell tartalmaznia minden olyan árucikknek, amely a fogyasztókhoz kerül. Erre azért van szükség, hogy minőségi vagy egyéb kifogások esetén az áru eredetét az eddigieknél sokkal gyorsabban fel lehessen deríteni. A cégeknek legfőbb változtatásként azt kell majd feltüntetniük, hogy az alapanyagot mely gazdaságtól vásárolták meg.

A főként újabb kódszámokat jelentő módosítások révén az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az adatok alapján könnyebben indítsanak nyomozást az árueredet megállapítására. Németh szerint az EU számára éppen azt kell demonstrálni, hogy a termékek származását rövid időn belül a mezőgazdasági termelőkig vissza tudjuk vezetni. Egyes élelmiszer-ipari cégek az új jelölési eljárást már ma is alkalmazzák, de több helyen komolyabb fejlesztésekre és szervezési munkákra lehet szükség. Ezért az FVM azt tervezi, hogy a felkészülésre március után egy-két hónapos türelmi időt ad. Később azonban a működési engedélyek felfüggesztésére vagy visszavonására is sor kerülhet, ha az élelmiszer-ipari cégek a követelményeket nem teljesítik.

A piaci szereplők egyelőre kétkedéssel fogadják a kilátásba helyezett változtatásokat. Zádori László, a húságazati szervezeteket tömörítő Vágóllat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta: az eredet nyomon követése addig nem lehet sikeres, amíg a sertés- és a marhaszektorban nem működik hatékony állatazonosítási rendszer. Mint beszámoltunk róla, a hatóságoknak ma nincs megbízható információjuk csaknem százezer szarvasmarha sorsáról a nyilvántartás (ENAR) hiányosságai miatt (VG, 2002. január 17.). Zádori szerint a sertések esetében még rosszabb a helyzet, mivel országos azonosítási rendszer egyáltalán nincs.

A tojáspiacon kifejezetten 2002. január elsejétől kellett volna alkalmazni egy új jelölési módszert, mivel hatályba léptek a magyar élelmiszerkönyv korábban többször elhalasztott rendelkezései. Ágazati vélemények szerint a rendszer azért nem működik, mert az FVM nem tette meg a szükséges ellenőrzési előkészületeket, illetve nem regisztrálta a tojástermelő telepeket és csomagolóüzemeket. Németh lapunknak elmondta, hogy a hiányosságokat itt is a jelölésről szóló új FVM-rendelet oldja majd meg.

A Baromfi Terméktanács (BTT) mindenesetre úgy ítéli meg, hogy évente mintegy 1,5 milliárd darab tojást kellene valamilyen módon megjelölni. Földi Péter, a BTT mezőgazdasági titkára szerint azonban ehhez előbb azt is tisztázni kellene, mi számít a tojásértékesítés szempontjából helyi piacnak. Itt ugyanis bizonyos feltételek mellett ezután sem kellene a tojásokat jelölni, de a pontos fogalommeghatározást az FVM a terméktanács többszöri kérésére sem adta meg.

HAZAFI LÁSZLÓ

-->