Lelassulhatnak, egy ponton ideiglenesen meg is akadhatnak a tárgyalások, ha az EU jelentősen el kíván térni a közösségi joganyag (acquis) előírásaitól a mezőgazdasági vagy a regionális politika fejezetében ? jelentette ki Juhász Endre. Magyarország a közös agrárpolitika (KAP) teljes kiterjesztését kéri a csatlakozás pillanatától kezdve, s ebbe a legnagyobb egyedi támogatási tételt jelentő közvetlen kifizetések is beletartoznak. A jelenlegi EU-elnök Spanyolország mezőgazdasági minisztere viszont úgy fogalmazott az Európai Parlament bizottsága előtti meghallgatása során, hogy a támogatások ötéves átmeneti időszak alatti fokozatos bevezetését preferálja az új tagok esetében.

"Örülök, hogy elindult a vita a jelentős pénzügyi kihatású fejezetekről, de annak már nem, hogy olyan vélemények formálódnak meg, amelyek nemcsak a magyar állásponttól állnak távol, de távolodni látszanak az acquis-tól is" - mondta a magyar főtárgyaló. A közösségi joganyag ugyanis igen pontosan meghatározza az agrártámogatások mértékét, általában egy referencia-időszakban elért termésátlaghoz kötve. Ez például a gabonaszektorban tonnánként 63 euró, s így az 5 tonna/hektár körüli magyar termésátlagra hozzávetőleg 315 euró/hektár támogatást kell kapniuk a magyar gazdáknak ? jelentette ki Juhász.

Magyarország a főtárgyaló szerint abból indul ki, hogy az unió az acquis-val összhangban álló javaslatot tesz az agrárfejezetben is, bár tény, hogy számos nyilatkozat más irányba mutat. "Reméljük, hogy a más fejezetekben a versenysemlegességre rendkívül kényes EU nem teremt nyilvánvalóan versenytorzító helyzetet azzal, hogy a közvetlen kifizetésekhez nem a jelenlegi tagokéval megegyező módon engedi hozzáférni az új tagokat." A másik nagy pénzügyi kihatású fejezet, a strukturális és kohéziós politika terén az acquis ugyan nem határozza meg annyira pontosan és tételesen a kifizetések mértékét, mint a KAP-ban, de a jelenlegi költségvetési periódusban kialakult gyakorlat alapján ki lehet számolni, mekkora támogatás jut Magyarországnak, ha egyenlő elbánásban részesül a jelenlegi tagokkal. Eszerint 2006-ig a regionális fejlesztés első célkitűzése alá eső területeken (vagyis ott, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát, s Magyarország egésze ide sorolható, mivel a főtárgyaló szerint az átlagot a jelenlegi tagállamok GDP-je szerint kell kiszámítani) egy főre 219 eurót fizet az EU. Hazánknak Juhász Endre szerint legalább ezt a támogatást kell megkapnia. A kohéziós alap tekintetében pedig azt kéri Magyarország, hogy a hozzá sok szempontból hasonló Görögország és Portugália jelenlegi támogatási szintjét kapja meg a közös kasszából, vagyis évi 400-450 millió eurót.

Hazánk nem hoz érdemi áldozatokat azért, hogy a spanyol elnökség alatt lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások, hiszen a cél továbbra is a 2002 végi (dán elnökség alatti) tárgyalászárás. Juhász Endre elismerte: sok megfigyelő utal arra, hogy a szeptember 22-én esedékes német választások előtt a német álláspont igen kemény lesz - hogy utána változik-e majd, azt most még nem tudhatjuk. A főtárgyaló szerint mindazonáltal a német választások után rendelkezésre álló idő is elég lehet a tárgyalások 2002-es lezárására, ha a csatlakozási szerződés szövegezésében úgy előrehaladunk, hogy a nagyjából kész szöveg mellett már csak a táblázatok üresen hagyott rubrikáiba írandó számokról kelljen csak utána tárgyalni.

Nem válságnak, hanem normális érdekütközésnek látja a csatlakozási tárgyalások során növekvő feszültséget Csaba László kutató közgazdász. A CEU professzora szerint az EU mindig is válságban volt, s mindig a válság vitte előre: a frontok minden jelentős tárgyalás során az utolsó pillanatig kemények maradnak, s a kompromisszum csupán az utolsó pillanatban születik meg. Ebből a nézőpontból minél nagyobb a botrány a tárgyalások körül, annál nagyobb az esélye, hogy belátható időn belül megtalálják a megoldást, hiszen az EU immár nem engedheti meg magának, hogy valamit ne tegyen a bővítés ügyében. A bővítési pénzek körüli vita tehát jó hír, hiszen azt mutatja, hogy végre komolyan veszik az ügyet, ami azért is szükséges, mert immár kimerültek az ígérgetés tartalékai.

Csaba László szerint az agrártámogatások ötéves fokozatos bevezetésére vonatkozó spanyol javaslat is kedvező felvetésként, az álláspont puhulásaként kezelendő, hiszen korábban Madrid amellett kardoskodott, hogy a következő pénzügyi tervezési időszak végéig (tehát vélhetően 2013-ig) megőrizhesse jelenlegi támogatási szintjét a regionális politikában. A professzor szerint hazánknak mindenképpen el kell fogadnia a támogatások fokozatos bevezetésének elvét (phasing-in), különösen akkor, ha hasonló fokozatos bevezetést szeretne a csatlakozás után a közös kasszába való befizetéseit illetően. Csaba László úgy véli, a francia és a német választási szezonnál sokkal nagyobb problémát jelent a magyar törekvések szempontjából, hogy a hazai intézményrendszer felkészületlen az uniós pénzek fogadására.