Hogy készül a nyelvtörvényre?

Antalffy Gábor:

A multikat érinti

Tagjainkat a szövetség havilapján keresztül már tájékoztattuk a nyelvtörvény előírásairól, valamint az év eleji szokásos csoportgyűléseken - ahol az aktuális problémák, adó, tb is terítékre kerültek - szó esett róla - emelte ki a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. - Úgy láttam, hogy tagjaink örültek a rendeletnek, hiszen a kereskedelemben, vendéglátásban működő kisvállalkozók esetében ritka, hogy külföldi elnevezést használnának. Vidéken főleg gyakori, hogy a lokálpatrióta vendéglátósok olyan cégnevet választanak, mely jellemző az adott helyre, s kifejezi annak szellemiségét. A közszükségleti cikkeket árusító üzletek esetében pedig a cégtáblákon legtöbbször az élelmiszer- vagy vegyesbolt, esetleg a tulajdonos neve szerepel. Ezért tagjaink többségénél a nyelvtörvény bevezetése nem hoz majd semmiféle változást. A külhoni elnevezések magyarítása, úgy gondolom, a multik itteni vállalatait érintheti inkább. Azzal mindenképpen egyetértek, hogy nem helyes az idegen szavak túlzott elburjánzása, s óvni kell a nyelvet, de abban már nem vagyok biztos, hogy emiatt szükséges volt egy önálló törvény alkotása.



Csanádi Ferencné:

Tájékozódás

Nem hallottam a nyelvtörvényről, majd utána kell néznünk, hogy az abban foglalt előírások milyen módon vonatkoznak cégünkre - hangsúlyozta az AZ Go-Sped Kft. irodavezetője. - Vállalkozásunk hat éve működik, főleg a nemzetközi piacon fuvarozunk, s cégnévként azért választottunk angol szavakat, mert úgy véljük, hogy azok röviden, jellemzően kifejezik társaságunk tevékenységét.



Vámos György:

Félreértések

Az úgynevezett nyelvtörvénnyel kapcsolatban félreérthető információk is napvilágot láttak - emelte ki az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. - Szó sincs arról, hogy egy vállalkozásnak meg kellene változtatnia azt a nevét, melyen a cégbíróságon bejegyezték. Nem kell attól tartani, hogy például a Tesco, Cora vagy az Auchan cégnevet módosítana. Azon már lehet vitatkozni, hogy a hipermarket kifejezést is le kell-e fordítani, vagy arra nincs szükség, mivel már anynyira polgárjogot nyert a magyar nyelvhasználatban is. A külföldi feliratok sem tűnnek majd el az utcákról, de a vállalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy a cégtáblákon a magyar elnevezésnek is szerepelnie kell. A cégtáblacsere természetesen költséget ró majd a tulajdonosokra, de úgy gondolom, hogy csak a kisvállalkozók esetében jelenthet ez komolyabb problémát.



Hadházi György:

Franchise-rendszer

A Magyar Közlönyben megnéztem a törvény előírásait, s abban szerepelt, hogy a franchise-rendszerben működő üzletek a kivételek közé tartoznak, a cégtábláikon szereplő elnevezések nemzetközileg védett neveknek számítanak, s üzletünk is e körbe tartozik - szögezte le a Café Rolling Rock üzletvezetője. - A café szót lefordíthatnánk, de az a probléma, hogy arra nincs megfelelő magyar elnevezés, a kávéház ugyanis nem adekvát kifejezés. A café ugyanis melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletet jelent, melynek több funkciója is van. Reggel például hagyományos kávéházként, délben étteremként, délután sörözőként, este pedig zenés-táncos vacsorázóhelyként működünk. Úgy gondolom, hogy az már a nyelvészek dolga lenne, hogy helyes magyar elnevezést találjanak a café szó helyett. (HÉ)