Megállapodott a KSH és az MNB

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapodást írt alá statisztikai munkájuk összehangolásáról - adta hírül közös nyilatkozatában a két intézmény. A megállapodás célja a statisztikai adatok hitelességének növelése és az indokolatlan eltérések felszámolása.

A közlemény hátterében minden bizonnyal az MNB által készített fizetésimérleg-statisztika hétfői korrekciója áll. Mint ismeretes, a folyó mérleg tavalyi hiányát az előzetes 0,5 milliárdról 1,2 milliárd euróra módosította a jegybank úgy, hogy az utóbbi 20 hónap egyenlegeit - és így természetesen a 2000. évi deficitet is - felülírta. Ez mindenképpen a statisztikai adatok iránti bizalom csökkenésével járt, még akkor is, ha a hibát elsősorban nem az MNB, hanem egy cég rossz jelentése okozta. Ráadásul tavaly ilyenkor szintén a szokásosnál jóval nagyobb módosításra kényszerült a jegybank a 2000. évi fizetési mérleg kapcsán.

A KSH és az MNB között egyébként már folynak egy ideje különböző egyeztető tárgyalások (a közös munka eredménye például az új maginflációs mutató megalkotása), de a mostani hiba az együttműködés felgyorsítására késztette a szakembereket. Az idén a fizetési mérleg módszertanának több pontját is felülvizsgálják. A 2002 végére, 2003 elejére tervezett módosítások egyben a nemzetközileg elfogadott szabványokra történő átállást is jelentik. Pontosítják a szolgáltatások - ezen belül is elsősorban az idegenforgalom - elszámolásait, amelyek a devizaforgalmon alapulnak, de nem veszik figyelembe a banki forgalom különböző jogcímeit. Változtatni kívánnak a működőtőke-beáramlás nyilvántartásán is, a legfontosabb módosítás az lenne, hogy a nyereség újrabefektetett részét is tőkeimportként értelmezik. (A legtöbb kelet-közép-európai ország ezzel a módszertannal dolgozik, így nehézségekbe ütközik a nemzetközi összehasonlítás.) A legnagyobb hatású változtatás minden bizonnyal az árumérleg vámstatisztikai alapú elszámolására történő átállás lesz. Ehhez azonban alaposan tisztázni kell a módszertani különbségeket, hiszen az árudeviza-mérleg és a külkereskedelmi mérleg közötti tavalyi óriási eltérés okait a mai napig nem tudták megnyugtatóan tisztázni az illetékes intézmények. (VG)