A felszámolás olcsóbb a pernél
Tapasztalatok szerint a felszámolás eszközéhez azért nyúlnak előszeretettel a hitelezők, mert így nagyobb az adós fenyegetettsége, jobban remélhetik tehát pénzük megtérülését. Nem közömbös szempont az sem, hogy a felszámolás olcsóbb számukra a pernél. Negyvenezer - bt. esetén 15 ezer - forintba kerül az eljárás kérelmezése, míg egy perben 6 százalékos illetéket kell befizetni, amely sokmilliós követelésnél már tetemes összeget tehet ki. Az esetek többségében azonban, ha kezdetben volt is valami az adós cég pénztárában, az eljárás végére semmi nem marad.
A vagyonvesztés megakadályozására a bírók fontosnak tartanák biztonsági intézkedések bevezetését. Megítélésük szerint jogszabály-módosítást igényelne az is, hogy a felszámolás alatti számviteli feladatokra vonatkozó kormányrendelet nincs összhangban a törvénnyel. Szükségesnek vélik a felszámolási eljárásban az ügyvezetők felelősségének tisztázását, illetve szigorítását és - bírságkiszabás lehetősége mellett - a vagyonátadás kötelezettségének kimondását. Javasolják továbbá a valóban vagyontalan cégek esetében az eljárás mellőzését.
Katinszky Márta Cecília, a Pest Megyei Bíróság csoportvezető bírája lapunknak elmondta: addig is, amíg a felszámolók által oly régóta szorgalmazott egységes fizetésképtelenségi törvény megszületik, a csődjogi, illetve a felszámolási szabályok módosításra szorulnának. Nemcsak a bajba jutott cégek reorganizációjának elősegítése kívánná ezt meg, hanem ha a felszámolások növekvő tendenciája folytatódik, a bírák képtelenek lesznek elvárható időn belül lezárni az eljárásokat.
Tavaly majdnem 15 500 felszámolás indult az országban, 121,6 százalékkal több az előző esztendőhöz képest. Hiába fejeztek be a bíróságok csaknem 12 500 ügyet, 17 ezres hátralékkal láttak neki az idei esztendőnek. A Pest Megyei Bíróságon például 1999-ben 833 eljárás kezdődött, 2000-ben már csaknem 1150, míg tavaly több mint 2070. Egy-egy bíró így folyamatosan 400 ügyön dolgozik. A cégek megmentésére hivatott csődeljárások száma viszont változatlanul igen alacsony. A múlt évben mindössze 25 csődeljárást kezdeményeztek a hazai bíróságokon: a fővárosban, ahol a legtöbb cég működik, mindössze hatot, Pest megyében kettőt.
Katinszky bírónő - elsősorban az újságokban közzétett hirdetésekből - arra következtet: egyre több a bíróságon kívüli "csőd", vagyis azon esetek száma, amikor az adós az igazságszolgáltató fórum mellőzésével igyekszik megegyezni hitelezőivel. Az így létrejött polgári jogi megállapodás csak azokra terjed ki, akik megkötötték, szemben a valódi csődegyezséggel, amely kihat valamennyi hitelezőre, akkor is, ha abban nem vettek részt, vagy ellene szavaztak. Ám még a szűkebb hitelezői kört érintő megállapodás is lélegzethez juttathatja az adóst. A bírónő szerint a cégek azért választják ezt a bíróságon kívüli megoldást, mert a szoros határidők - így az, hogy a csődeljárási kezdeményezést, a bírósági beérkezést követő három napon belül két országos napilapban közzé kell tenni - rendkívül megnehezítik a törvényes lépéseket. Ezért a bírók elsősorban a csődeljárás megindítását egyszerűsítenék, illetve kedvezőbb határidőket szabnának: a fizetési haladékra előírt - egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható - 90 nap például rendszerint kevés egy alapos válságterv kidolgozására.
Kende Katalin
