Budapest túlterhelt és szennyezett

A következő hét évben több mint 230 milliárd forintot szán környezetvédelemre a főváros - derül ki Budapest most elkészült környezetvédelmi programjából. Az anyag, amely áprilisban kerül a fővárosi közgyűlés elé, a közeljövő tervein túl áttekinti a következő 15-20 év feladatait is. A koncepció részleteit ma ismerteti Demszky Gábor főpolgármester.

A korábban nagy iparterületeknek helyet adó Budapesten mára a szolgáltatási ágazatok kerültek előtérbe, így a légszennyezettség elsősorban a motorizáció következménye. Míg 1975-ben még 84 személygépkocsi jutott 1000 fővárosira, 1998-ban már 314, s várhatóan tíz éven belül 400 fölé emelkedik a gépjármű-ellátottsági mutató. A motorizációs szint jelentős növekedésével a tömegközlekedéssel lebonyolított utazások száma folyamatosan - 1984 és 1995 között 25 százalékkal - csökkent, miközben a helyváltoztatások száma nem lett kevesebb. Környezetvédelmi szempontból is az egyik legnagyobb gond, hogy a főváros közúthálózatából hiányoznak a külső kerületeket összekötő, illetve a városon kívül haladó körgyűrűk, s a gyorsforgalmi utak nem alkotnak hálózatot. A tervek szerint a belvárosi átmenő forgalom csökkentését elősegítő útépítésekre 33,5 milliárd forintot fordít majd az önkormányzat. Ezen belül készülne el a Körvasút sori körút, illetve az Ipartelepi út első üteme.

Az elmúlt tíz évben a fővárosban a szennyvíztisztítás terén történt a legnagyobb előrelépés, de még így is csak a szennyvizek 38 százaléka jut biológiai tisztítás után a Dunába. Ezt az arányt 2010-ig 100 százalékosra növeli az önkormányzat, ezt többek között az EU előírásai is szükségessé teszik. Erre a célra mintegy 147 milliárd forintot terveznek. A program legnagyobb tétele a csaknem 100 milliárd forintba kerülő, a Csepel-szigetre tervezett központi szennyvíztisztító.

Budapesten jelenleg az erdők aránya 13,4 százalék, amit a tervek szerint 16 százalékra növelnek. A városi parkok, kertek aránya 2,3 százalék, ezt 5,5-re emelnék. A következő három évben zöldfelület-rekonstrukcióra 2,7 milliárd forintot szánnak, erdő- és fasortelepítésre pedig 400-400 milliót.

A környezetvédelmi programon belül megjelölték azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása túllép a hétéves időtávon, illetve a fővárosi önkormányzat kompetenciáján. Több beruházás esetében a főváros kezdeményező és összehangoló szerepet szeretne betölteni az állam, az agglomerációs települések és a kerületek között, valamint szorgalmazni kívánja a nemzetközi együttműködéseket. A budapesti gyorsvasúti és metróhálózat építése például megoldhatatlan állami részvétel nélkül, a fővárosi vízbázisok védelme csak az agglomeráció együttműködésével valósítható meg, a forgalomcsillapított övezetek létrehozásához vagy a kutyaürülék eltávolításához pedig szükséges a kerületi önkormányzatok részvétele.

Kecskés Ágnes