Drágák, de még több a hasznuk

Költség/hozam számítást végzett a tagságra pályázó államoknak előírt környezetvédelmi beruházásaira az Európai Bizottság, és arra a következtetésre jutott, hogy az eredmények lényegesen meghaladják a ráfordításokat. A felmérés kiterjed a légszennyezés, a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés várható alakulására.

A csatlakozó államoknak öszszességükben horribilis mértékű környezetvédelmi beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek 2020-ig számított értéke a 80-110 milliárd eurós sávban lesz. Az uniós normáknak való megfelelés ugyanakkor jelentős értéknövekményt eredményez a környezet állapotában, az egészségügyben és más területeken pedig jelentős költségcsökkenést hoz. Ennek mértékét nehéz számszerűsíteni, a bizottság számításai szerint azonban az évszázad második évtizedének végéig mintegy 350-400 milliárd euróra rúg majd.

A légkört terhelő káros vegyi anyagok kibocsátása a tagjelölt államokban már 2010-ben elérné a 3,7 millió tonnát. Az EU környezetvédelmi direktíváinak átvétele nyomán azonban az a mérték legalább 1,8 millió tonnával alacsonyabb lesz. A javuló levegőminőségnek köszönhetően addigra évente 15-34 ezerrel kevesebb idő előtti elhalálozással kell számolniuk az újonnan csatlakozóknak. Ezzel együtt jelentősen csökkennek a bronchitis és az asztma kezelésének költségei, mert az ilyen betegek száma az évtized végén legalább 43 ezer (maximum 180 ezer) fővel lesz kevesebb az adott körben. A korom- és a kén-dioxid-kibocsátás visszafogásával óriási összegeket lehet megtakarítani az épületek karbantartásában, illetve javíthatók a mezőgazdasági hozamok.

Kritikus feladat lesz az EU vízminőségnormáinak átvétele, ennek során majd főleg a mikrobáktól, a nehézfémektől és a növényvédő szerektől való mentesítést kell végrehajtani. Ennek folytán kevesebbet kell költeni palackozott ivóvízre, ami a költségeken kívül a hulladékterhelést is csökkenti. Fontos célja a brüsszeli direktíváknak a tavak, a folyók és a tengerpartok vizének tisztábbá tétele, ami komoly turisztikai értéknövelő beavatkozás lesz.

A tagjelöltek körében különösen súlyos problémaként jelentkezik a hulladékok kezelése, mert a térségben nagyszámú szabálytalanul kezelt, sőt illegális lerakó működik. Ezekből jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe (például metán), illetve a talajvízbe. A súlyos környezeti terhelés enyhítésére két út kínálkozik, az újrahasznosítás vagy az égetés, az ezek közötti választástól nagymértékben függ a környezet számszerű felértékelődésének mértéke. A jelenlegi állapotokat elemezve a bizottsági anyag elrettentő példaként említi Lengyelországot, ahol a városi hulladék 98 százaléka jut szemétlerakó helyekre.

Munkatársunktól