Exit poll helyett felmérések
Csak a listás szavazatok megoszlására lehet következtetni a közvélemény-kutató cégek pártpreferencia-vizsgálataiból, a választások eredményét tekintve viszont az egyéni körzetek sorsa lehet döntő. Ezekről pénz hiányában alig készül kutatás, a megrendelő pártok vagy jelöltek pedig nem szívesen teszik közzé "drága" adataikat.
Mintegy 1-1,5 millió forintba is kerülhet egyetlen egyéni választókörzet "megszondázása", azaz olyan közvélemény-kutatás készítése, mely csupán a helyi jelöltek, illetve a pártok helyi támogatottságát méri. Az Európában széles körben elterjedt, egyebek között a helyi lakosság témaérzékenységét a kampányok előkészítéséhez is vizsgáló kutatások árából adódóan nem sok ilyen megrendelést kapnak a hazai intézetek. Ugyanakkor a jelenlegi kiélezett és váltakozó előnyt mutató küzdelemben több szakértő szerint nem hozhat érdemi hasznot egy egyszeri, pillanatnyi helyzetet rögzítő adatfelvétel. Így a pártok döntően a listás szavazatok várható megoszlását mutató országos felmérésekre hagyatkoznak, noha tény, hogy a választás nagyrészt az egyéni körzetekben dől el. Négy évvel ezelőtt a választásokat megelőző utolsó előrejelzésében két cég a Fidesz és az MSZP fej fej melletti eredményét, másik két társaság pedig az MSZP győzelmét valószínűsítette - az országos pártpreferenciák alapján. A választásokon az első fordulóban a listás szavazatok vonatkozásában valóban a szocialisták nyertek, ám a második fordulós visszalépésekkel a Fideszé lett a végső győzelem.
Az idén a közvélemény-kutatók részben nehezebb, részben könnyebb helyzetben vannak - vélik az érintettek. A "MIÉP-probléma" megítélése okozhatja a legtöbb fejtörést - mondta Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint a rejtőzködő szavazóknak "köszönhetően" még mindig nem tudni, hogy valójában mekkora a MIÉP tábora. Kérdéses az is, lesznek-e a jobboldalon viszszalépések, és hogyan viszonyul majd ezekhez (esetleg ezek elmaradásához) két párt, a Fidesz és a MIÉP szavazótábora. Fischer György, a Gallup kutatási igazgatója ezzel szemben éppen azért látja könnyebbnek az előrejelzések értékelését, mert míg 1998-ban az FKGP egy tíz százalék feletti erőt képviselő "fekete ló" volt, addig ma a visszalépések jobban megjósolhatók. Szerinte legalább 150 körzetben csak két jelölt marad a második fordulóra.
A választások első fordulója előtt valamennyi cég készít még újabb méréseket, és ha ezek el is térnek majd esetleg egymástól, abban a Szonda, a Gallup, a Medián és a Tárki illetékesei is egyetértenek, hogy a közvélemény-kutatókra előírt nyolcnapos kampánycsend indokolatlan. Így ugyanis a választások előtt közzétehető utolsó adatok egy a voksolást közel két héttel megelőzően készült felmérésen alapulnak, márpedig ebben az időszakban, mely a kampány legintenzívebb szakasza, még sok minden változhat. Ezzel együtt is valamennyi cég betartani szándékozik - az internetkorban egyébként nehezen is értelmezhető - rendelkezést, noha annak megszegésére nincs is valóságos szankció. Exit poll-vizsgá-latra senki nem készül, ugyanakkor a nyolcnapos publikálási moratórium alatt több cég is tervez részletes kutatásokat. Tóth István György, a Tárki vezetője elmondta, mindkét forduló napján, az urnazárást követően teszik közzé a megelőző napok felmérésének eredményét és az ezek alapján készült mandátumbecsléseket is.
A legutóbb közzétett adatok eltéréseik ellenére is egyértelműen mutatják a Fidesz erősödését. A Tárkinál és a Gallupnál jelentős előnnyel vezetnek, míg a Szonda Ipsosnál még továbbra is az MSZP áll az élen, a Fidesz jelentősen növelte támogatottságát a MIÉP rovására. Az SZDSZ egyértelműen bekerülne a parlamentbe, a MIÉP a három cég átlaga alapján négy százalékkal bír a biztos pártválasztó biztos szavazók körében.
Munkatársainktól
