Ítéletek a Tocsik-perben

A bíróság szintén bűnsegédként találta bűnösnek, s ítélte három és fél év szabadságvesztésre Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát, míg tettesként Szokai Imrét, a privatizációs szervezet volt elnökét ítélte el, akire első fokon négy és fél év szabadságvesztést szabott ki.

Hanyag kezelés bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztést kapott Lascsik Attila, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója, valamint Besenyei Zoltán és Spanyol József volt elnökségi tag. Ezzel szemben a bíróság Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, valamint Budai György vállalkozót felmentette a zsarolás vádja alól, míg - Boldvai László tevékenységével kapcsolatban - Vitos Zoltán vállalkozót a bíróság 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte magánokirat-hamisítás miatt.

A Tocsik-ügyként elhíresült privatizációs botrány 1996-ban robbant ki, s indult az ügyben büntető-, illetve polgári eljárás is, miután kiderült, hogy az ÁPV Rt. 1995-ben Tocsik Mártát külső szakértőként olyan feltételek mellett bízta meg azzal, hogy önkormányzatokkal folytatott tárgyalásokon alkudja le a belterületi földek ellenértékeként a településeknek járó összeg nagyságát, hogy a jogásznő - a szerződés szerint neki járó 10 százalékos sikerdíjnak megfelelően - végül 804 millió forintos díjazásban részesült. A most felmentett Boldvai Lászlónak és Budai Györgynek azért kellett a bíróság elé állnia, mert az ügyészség szerint a Tocsik Márta és az ÁPV Rt. között létrejött megállapodás aláírását követően azzal fordultak a jogásznőhöz, hogy egy fiktív ügylettel utaljon át részükre a díjazásából több mint 340 millió forintot, ellenkező esetben "elintézik", hogy az ÁPV Rt. felbontsa a vele kötött szerződést.

A Fővárosi Bíróság 1999-ben már meghozta elsőfokú - Tocsik Mártára nézve felmentő hatályú - ítéletét az ügyben, de a Legfelsőbb Bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a szervezetet, amellyel kapcsolatban tegnap született meg - a korábbi határozattal ellentétes előjelű - újabb elsőfokú döntés. Ugyanakkor a bíróság tegnapi többórás szóbeli indoklásában nem Tocsik Mártát, hanem Szokai Imrét jelöli meg a történések mozgatójaként. Ugyanis az ítélet indoklása szerint Szokai Imre ajánlotta be Tocsik Mártát az ÁPV Rt.-hez, közelebbről Liszkai Péterhez, aki tovább egyengette az ügyvédnő útját, amikor a szervezet igazgatótanácsa döntést hozott szakértőként történő alkalmazásáról. A bíróság szerint Liszkai abban is hozzájárult a sikerdíj kifizetéséhez, hogy érdemi ellenőrzés nélkül teljesítést igazolt Tocsik Márta számára, s abban egyetértett az ügyészség megállapításával, hogy a jogásznő érdemi munka nélkül jutott hozzá a 804 millió forintos sikerdíjhoz. Az ügyészi és a védői fellebbezések miatt a megismételt eljárásban kihirdetett elsőfokú ítélet továbbra sem emelkedhet jogerőre, a büntetőper a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.

Németh I. Gergely