Keményebb szankciók, régi morál

A hazai cégek többsége környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben továbbra is inkább a bírságok kifizetését vagy a pereskedést választja, mint a kiváltó okok megszüntetését. Mindezt annak ellenére, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek által kiszabott bírságok összege tavaly megközelítette az 1,9 milliárd forintot, s a peres eljárásokban megállapított kártérítési összegek is folyamatosan emelkednek. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az érintettek számára sokszor továbbra is kifizetődőbb a folyamatos bírságfizetés, mint a jogsértő tevékenység - többnyire a levegő- vagy vízszennyezésre vonatkozó határértékek átlépését, vagy veszélyes anyagok szabálytalan tárolását jelentő állapot - megszüntetése. Varga Pál, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség főosztályvezetője elmondta: széntüzelésű erőművek esetében nem ritka az évi több száz millió forintos környezetvédelmi bírság, míg vízszenynyezéssel kapcsolatban a Fővárosi Csatornázási Művek vezet, amelyre - igaz, egyelőre nem jogerősen - több mint 800 milliós bírságot szabtak ki.

Környezetvédelemmel kapcsolatos ügyben indított polgári perekben a bíróságok által eddig kiszabott legnagyobb kártérítés 35 millió forint volt. Ugyanakkor az ügyészség kifejezetten a visszarettentő hatás elérése érdekében - de az okozott kár nagyságával arányban - indítványozta a közelmúltban egy nyugat-dunántúli kft.-vel szemben folyó eljárásban, hogy a bíróság 110 millió forintos kártérítést szabjon ki a cégre, amiért az felszántott s intenzív szántóföldi művelésbe vont be védett földterületeket. A szakértők szerint a kedvező jelenségek között szerepel, hogy a környezetvédelmi előírásokat megszegő cégeket egyre gyakrabban lehet rávenni a szenynyezés felszámolását célzó beruházásra pusztán a peres eljárás kilátásba helyezésével. Ezt erősítheti az is, hogy a szennyezőknek számolniuk kell azzal: a hazai jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy egymással párhuzamosan polgári, büntető-, valamint államigazgatási eljárást is indítsanak velük szemben.

Ennek ellenére a környezetvédelemmel kapcsolatos polgári és büntetőeljárások száma emelkedik, s az ügyészségek a tavalyi évben közel 50 százalékkal több hasonló üggyel foglalkoztak, mint egy évvel korábban. A polgári perek mellett környezet- vagy természetkárosítás, illetve a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése miatt évente mintegy 40-60 büntetőeljárás kerül a bíróságok elé. Kedvezőtlen, hogy ez kevesebb mint fele a feljelentések számának, mivel az esetek többségében nem lehet bizonyítani a bűncselekmény tényét.

Sok esetben a szennyező cégek kezére játszik az is, ha a környezetszennyezés csak a szabálysértés kategóriába tartozik, ami - a bűncselekményekhez képest - lényegesen enyhébb szankciókat von maga után. Szakértők szerint a környezet- és természetvédelmi szabálysértési ügyekkel kapcsolatban további problémát jelent, hogy az illetékes hatóságok az eljárások aránytalanul nagy hányadát szüntetik meg indokolatlanul, míg a peres eljárások egy részében - többségében a veszélyes hulladék elhelyezésével, illetve tárolásával kapcsolatos, nagy kárt okozó esetekben - az jelent gyakorlatilag megoldhatatlan nehézséget, hogy a gyakran évekig elhúzódó pereskedés ideje alatt a szennyező cég felszámolás alá kerül, s a jogerős bírói döntés megszületésének időpontjára sokszor már nincs kit felelősségre vonni.

Németh I. Gergely