Meglepetésmentes inflációs adat

A piaci várakozásokkal összhangban 6,2 százalékra mérséklődött az éves pénzromlás mértéke februárban. A 12 havi fogyasztói árindexcsökkenés annak a következménye, hogy míg tavaly ilyenkor 1,4, addig az idén csak 1 százalékos volt a havi átlagos árszínvonal-emelkedés.

A legkritikusabb árucsoportnak számító élelmiszerek körében továbbra is érzékelhető az idényáras élelmiszerek okozta kisebb nemzetközi ársokk, de a teljes árucsoport így is kisebb mértékben drágult, mint tavaly. A magasan feldolgozott termékek árába viszont most már maradéktalanul beépültek az olcsóbb nyersanyagárak, így a bázishatás kifutása után már csak az újabb termelői áresések okozhatnak további árindexcsökkenést - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője.

Februárban csökkent a ruházkodási cikkek ára. Ez szezonális okokra vezethető vissza, ugyanis a tél végi kiárusítások rendszerint látványosan megjelennek a statisztikában. Ám a mostani áresés nagyobb volt a megszokottnál - mondja Duronelly, aki azonban óv attól, hogy ezt egyértelműen a forinterősödés számlájára írjuk. Ez csak a tavaszi készletfeltöltéskor derül majd ki, véli.

Januárhoz képest stagnált a tartós fogyasztási cikkek ára, ami szintén arra utal: az árfolyam begyűrűzése az importárakba lassabb lesz a korábban feltételezettnél. Ez az idei, illetve a hosszabb távú inflációs célkitűzés legnagyobb kockázata - fejtegeti Duronelly -, a következő három hónap látványos árindexcsökkenése után ugyanis eltűnik a jótékony bázishatás, így a forintfelértékelődésnek a további dezinflációs folyamat fő hajtóerejeként kellene működnie.

A decemberi inflációs célkitűzés teljesüléséhez egyre inkább kell az is, hogy a választások körüli bizonytalanság következtében ne gyengüljön jelentősen a forintárfolyam. Az év végi árindex valószínűleg így is az 5-5,5 százalékos tartományban lesz, ami a célsáv felső szélét jelenti. Az elemzők egységesek abban, hogy a dezinflációs folyamat az év második felében nem lesz olyan dinamikus, mint ezekben a hónapokban, ugyanakkor megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy lassú árindexcsökkenés, stagnálás vagy kismértékű emelkedés következik-e be. Duronelly az utóbbi forgatókönyvet tartja valószínűnek, hangsúlyozva, hogy az év második felében esedékes adóemelések időzítése és mértéke jelentősen befolyásolja a dezinflációs folyamatot.

Madár István