Mélyponton az agrárárak

Januárban tovább folytatódott a mezőgazdasági árak körében megfigyelt áresés. A termelői árszínvonal 12 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A mezőgazdasági termékek drágulási üteme 2000 októberében volt a csúcson, akkor 32 százalékos éves drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azóta - ingadozásokkal - látványos csökkenés figyelhető meg.

A folyamat mögött elsősorban a jó terméseredmények állnak, melyek főleg a növényi termékeknél okoztak áresést - januárban az árszint csak háromnegyede volt a tavalyinak. Az élő állatok, illetve állati termékek esetében jóval magasabbak az árindexek, de az infláció szempontjából itt is kedvező a trend. A növényi termékek árai a takarmányárakon keresztül lassan begyűrűznek a feldolgozatlan, majd a feldolgozott állati eredetű élelmiszerekébe is. A piaci helyzet sem segíti az esetleges áremelési szándékok érvényesítését. Ezt jól mutatja az is, hogy a fogyasztói árakon belül legmagasabb dinamikát magáénak mondható árucsoport, az élelmiszer januárban jóval visszafogottabb ütemű áremelkedést produkált, mint 2001 januárjában. Így nem csak a mezőgazdasági termelői, az élelmiszer-fogyasztói árak növekedési üteme is csökkenésnek indult.

A fogyasztói árak szempontjából a szakértők utóbbi árucsoportot, főleg a magasan feldolgozott élelmiszereket figyelik. Az elmúlt évben a húsfélék igen erőteljesen drágultak. Úgy tűnik, az árdinamika folyamatosan mérséklődik. Szakértők szerint tavaszig folyamatos lemorzsolódás várható a termelői árakban.

Az élelmiszerárak dinamikus növekedésének megállása járult hozzá leginkább a tavalyi második félévi látványos dezinflációs folyamathoz. Mivel úgy tűnik, a legalapvetőbb termékek drágulása erőteljesen lassul, az év első felében a további fogyasztói árindexcsökkenés is biztosított - állítják a szakértők. Ma mindenesetre erre közvetlen bizonyítékot is kaphatunk: a KSH nyilvánosságra hozza a februári inflációs adatot. A 12 havi fogyasztói árindexre vonatkozó elemzői várakozások a 6-6,3 százalékos tartományban szóródnak. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint 6 százalékos volt az árdinamika, elmondása szerint az előrejelzés kockázata a tartós fogyasztói cikkek területén lehet, amennyiben az erősebb forint árcsökkentő hatása a vártnál kisebb mértékben jelentkezik. Kovács György, a DZ-Bank, illetve Detrekői László, a CIB Bank makroelemzője egyaránt 6,3 százalékos éves drágulást jósolnak, amit a hatósági áremelések áthúzódó hatásával, illetve az élelmiszerárak körüli bizonytalansággal indokoltak. (MI)

Munkatársunktól