Népszerűtlen bankok
A háztartások februárban reálértéken csak 6,1 milliárd forintot takarítottak meg, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatokat tartalmazó jelentésében. Az év eleji visszaesés az utóbbi években szinte mindig bekövetkezett. A kéthavi mozgóátlag alapján pedig a megtakarítások az utóbbi öt év rekordszintjén maradtak.
A nettó pénzügyi vagyon 19 milliárd forintos nominális növekedése a tranzakciók mellett a kamatokba foglalt 23 milliárdos inflációs kompenzáció és az átértékelődések eredőjeként alakult ki. Februárban minden nem hitelintézeti értékpapíron (állampapír, befektetési jegy, részvény) árfolyamveszteség keletkezett, a devizabetéteken viszont átértékelődési nyereség képződött.
A devizabetétek állománya viszont jelentősen csökkent. Reálértéken 12,6 milliárd forintos volt a visszaesés. Ezt "szépítette" mínusz 5,4 milliárdra az átértékelődési pozitívum. Az MNB jelentése szerint míg tavaly év végén a készpénzben levő uniós tagvaluták jelentős részét devizaszámlára helyezték a háztartások, az év elején beindult egy ezzel ellentétes irányú mozgás.
A megtakarítási formák között a befektetési jegyek tartják frissen kivívott népszerűségüket. A reálértékű gyarapodás februárban 21,4 milliárd forint volt. Közben az állampapírokból és a részvényekből egymilliárd körüli összegben nettó eladók voltak a magánszemélyek.
Ez megfelel az utóbbi időben tapasztalható tendenciáknak. Meglepő azonban, hogy a lakosság reálértéken 8,9 milliárd forinttal több pénzt vett fel a bankoktól, mint amennyit elhelyezett. A bankbetétek állománya csupán az inflációs kompenzáció hatására tudott nőni.
Az építési hiteleknél a januári tízmilliárd forintnál csekélyebb növekedés után az állomány ismét jobban, 12,2 milliárddal gyarapodott. A fogyasztási kölcsönöknél is némi élénkülés következett be, de az 5,3 milliárd forintos emelkedés nem éri el a tavalyi átlag felét sem. (BVJ)
Munkatársunktól
