Össztűz az amerikai acélvámokra
Az eredetileg javasoltnál mérsékeltebb tarifák ellenére nem maradt el a világfelháborodás arra a hírre, hogy George W. Bush, az USA elnöke végül mégis jórészt engedett a helyi acéllobbi piacvédelmi követelésének, és március 20-ától hároméves időtartamra 8-tól 30 százalékig terjedő vámokat vezet be tíz acéltermékcsoportra. Az első évben a maximális vámtétel sújtja például a melegen és hidegen hengerelt lemezek bevitelét.
Az intézkedés ugyanis számos exportőr országot közvetlenül érint, beleértve Németországot, Franciaországot, Hollandiát, Oroszországot, Japánt, Dél-Koreát és Ausztráliát. Emellett csorbát szenvedhet a kapacitásfeleslegek leépítéséről decemberben született és januárban kiterjesztett nemzetközi megállapodás végrehajtása, és az USA-ból kiszoruló acéltermékek feszültséget okozhatnak más piacokon, újabb országokat késztetve védőintézkedésekre.
A világ legnagyobb acélipari csoportja, a francia Usinor, a luxemburgi Arbed, valamint a spanyol Aceralia fúziójából múlt év végén létrejött Arcelor főnöke szerint az amerikai lépés nemcsak jogtalan, hanem indokolatlan is, hiszen az USA-beli acélárak jelenleg is mintegy 20 százalékkal meghaladják a nyugat-európai szintet. Az Európai Unió acélkivitelének ugyan összességében csak mintegy 3 százaléka irányul az USA-ba, ám Brüsszelben erősen tartanak a fokozódó importnyomástól. Az EU piacaira ugyanis már most is mintegy évi 27 millió tonna harmadik országbeli acéltermék áramlik.
Az Európai Bizottság ezért a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul panasszal. Mások - például Japán, Dél-Korea, Ausztrália - is fontolgatják ugyanezt. (Oroszország csak azért nem, mert nem tagja a szervezetnek.)
Az acélpiac megszilárdulásával kapcsolatos kétségek nyomán szerdán a nagy európai és japán acélgyártók részvényei tovább gyengültek. Az Arcelor jegyzése például a keddi 6,1 százalékos esés után tegnap délelőtt újabb 3,7 százalékkal csökkent.
