Panamaveszélyes a földhitelezés
Hivatalosan egy hete kezdődött meg, máris megindult a vidéki spekuláció az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) családi gazdaságokat segítő kedvezményes földhitelakciójával kapcsolatban - értesült a Világgazdaság. Szakértők szerint a konstrukció tálcán kínálja a lehetőséget arra, hogy a földügyletekben szerződő felek a rendkívül előnyös hitelekkel visszaéljenek.
Az ügyeskedéshez az ad alapot, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény ez évtől a tulajdonosoknak adómentességet adott, ha földjüket családi gazdálkodóknak értékesítik. Ezzel párhuzamosan a családi vevők illetékmentességet kaptak. Mindezen szabályok egy-egy gazdaságnál 300 hektárig, vagyis a családi birtokméret felső határáig biztosítanak lehetőséget a kedvező üzletkötésekre.
A változtatások a kormány családi gazdaságokat erősítő, kedvezőnek minősített elképzelései alapján léptek hatályba. Szakértők szerint azonban több kiskaput is tartalmaznak, és alkalmasak arra, hogy egyes földeladók - akik korábban esetleg éppen spekulatív szándékkal vettek termőföldet - most más tevékenységből származó, illegális jövedelmüket tisztára mossák. Számukra ugyanis az adómentesség miatt kapóra jöhet, ha a szerződésekben a tényleges vételárnál nagyobb összeget szerepeltethetnek. Az illetékmentességben részesülő családi gazdálkodóknak pedig az ügylet azért lehet előnyös, mert így a vásárlásra kifizetett összegnél több MFB-s hitelhez juthatnak, amit egyéb célokra is felhasználhatnak.
Mint lapunk híradásából ismertté vált, a kormány a visszaélések megelőzése érdekében az utolsó pillanatban módosította a családi gazdaságok támogatásáról szóló tavalyi rendeletét. Ennek nyomán a hitelfolyósító MFB a földhitelekhez minden esetben adó- és értékbizonyítványt követelhet meg. A pénzintézet a kölcsönnyújtáshoz pluszbiztosítékokat kér, ha a családi gazdaságok vételára meghaladja a bizonyítványokban rögzített értéket, amelyet az önkormányzati jegyzők a reálisnak tartott földpiaci árak alapján határoznak meg.
E változtatás ugyanakkor csak banki szempontból hozhat megnyugtató megoldást. A 10-20 éves futamidő és a 75-100 százalékos kamattámogatás továbbra is vonzó lehet ahhoz, hogy egyesek - az uniós csatlakozás utáni árnövekedésre, esetleg későbbi állami hitelelengedésre apellálva - kifejezetten földtőkeképzésre használják fel az MFB-s forrásokat a kormány által elképzelt családi gazdasági modell tényleges kiépítése helyett.
A spekuláció elleni védekezés azt is eredményezheti, hogy a valódi szándékkal alakuló családi gazdaságok felesleges procedúra árán férhetnek csak hozzá a földhitelekhez - tudtuk meg. Nem biztos például, hogy a jegyzők mindig meg tudják határozni a viszonyítás alapját képező reális földárat. Különösen igaz lehet ez most, hiszen az árak több helyütt jelentősen növekedtek a február 22-től hatályos elővásárlási és elő-haszonbérleti szabályok miatt.
A kereslet azért élénkült, mert sokan megpróbálták kijátszani az új rendelkezéseket. Az áremelkedés nyomán viszont egyes családi gazdasági földszerződésekben az árak a valóságnak megfelelőek lehetnek akkor is, ha azok nagyobbak a jegyzői igazolások értékeinél. Az ilyenkor megkövetelt MFB-s pluszbiztosítékok a legnagyobb gondot a kezdő családi gazdálkodóknál okozhatják, mert nekik esetleg nem lesz elegendő vagyontárgyuk ahhoz, hogy a bank számára a földhitelek fejében többletgaranciákat mutassanak fel.
Hazafi László

