Részvényesi kódexet terveznek

Versenyképes, a befektetői kedvet növelő és rugalmas társasági jogi szabályozást készít elő az igazságügyi tárca. Módosul a társasági, illetve a cégtörvény, valamint a külföldi vállalatok magyarországi fióktelepeire vonatkozó szabályozás is. A munkát - amelynek előkészítéséhez a közelmúltban láttak hozzá - elsősorban jogharmonizációs kötelezettségünk s a társasági törvény csaknem négyéves gyakorlata, a tapasztalatokhoz igazodó kiigazítások szükségessége indokolja - mondta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Az elképzelések szerint egyértelműbben érvényesülnek majd a tőkevédelemre vonatkozó passzusok.

Oldani fogják egyebek közt az apportszabályozás indokolatlan szigorúságát, és pontosítják az osztalékfizetésre irányadó előírásokat. Törekednek a mostaninál nagyobb cégnyilvánosságra.

Gadó Gábor mindemellett a magyarországi tőkebefektetések szempontjából hasznosnak és megfontolandónak tartaná egy nem kötelező - úgynevezett corporate-governance - modellszabályozás kidolgozását a részvénytársaságokra. Mint elmondta, Európa csaknem valamennyi, nagy társasági jogi hagyományokkal bíró államában jól funkcionálnak ezek a sajátos, a részvényesi magatartásra vonatkozó irányelvek vagy kódexek. Foglalkoznak a menedzsment, illetve a felügyelőbizottság szerepével, felelősségével, a részvényesi jogosultságokkal, az információkhoz való hozzáférhetőséggel, a szavazati jogokkal és az elektronikus kommunikáció lehetőségeivel egyaránt. Az ajánlások a cégekre nem kötelező érvényűek, ám ha valamely társaság eltér tőlük, ezt - indoklással együtt - közzé kell tennie éves beszámolójában.

Társasági jogunk kogens szabályait mintegy kiegészítenék a nem kötelező, mégis számon kérhető irányelvek. Egyúttal kellőképpen segítenék a részvénytársaságokat azokban a kérdésekben, amelyek nem igényelnek törvényi előírásokat. Így például útmutatást adhatnának a vezető tisztségviselők díjazásában, az összeférhetetlenségi problémákban vagy a részvényesi joggyakorlás feltételeiben, ekként alakítanák azt a jogi kultúrát, amelyben a társaságok működnek.

Az államtitkár-helyettes kifejtette: még nem tudni, hogy az új Ptk.-ban szerepel-e majd önálló kötetként a társasági jog, vagy sem. Annyi bizonyos: ha bekerül, csak megfelelő változtatásokkal, a polgári jogi szabályokhoz illeszkedve kaphat helyet.

Az addig is módosuló társasági törvény - és a hozzá kapcsolódó, jogharmonizációs korrekciókat igénylő jogszabályok - tervezete várhatóan az ősszel kerül a kormány elé.

Kende Katalin