Sok kkv él az adókedvezménnyel

A mikro-, kis- és középvállalkozók az elmúlt évtől két, kimondottan nekik szóló adókedvezményt is igénybe vehetnek. Az egyik az adóalap-kedvezmény, amivel csak a mikro- és kisvállalkozások élhetnek. Ennek célja a versenyképesség növelése. A vonatkozó szabály szerint ha az adott évi nyereségüket új beruházásra fordítják, akkor 2001-ben tízmillió, 2002-ben pedig 30 millió forintig nyereségadó-mentes az adóalapjuk.

A másik, kifejezetten a szférának kidolgozott adókedvezmény jogosultjainak köre szélesebb az előzőnél. Azaz a mikro- és kisvállalkozókon kívül a középvállalkozások is igénybe vehetik, s nemcsak új beruházás esetén. Feltétel azonban, hogy hitelből valósuljon meg, pontosabban valamely pénzügyi intézmény (bank, lízingcég) hitelt biztosítson a fejlesztéshez. Ebben az esetben a hitelre fizetett kamat 40 százaléka, de legfeljebb adóévenként ötmillió forint és legfeljebb a számított adó 70 százaléka érvényesíthető adókedvezményként. A kétféle adókedvezmény nem zárja ki egymást.

Az elmúlt évi igénylők számát, illetve az általuk igénybe vett adókedvezmény nagyságát most még nem tudta megmondani lapunk érdeklődésére Kurucz-Váradi Károly, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Azok kiszámításához ugyanis a tavalyi adóbevallásokra van szükség. Ezek beadási határideje az egyéni vállalkozóknál február 15-e volt, ám a kedvezményeknél nagyobb tömeget jelentő társas vállalkozásoknál csak május 31-én jár le a határidő. Ezek feldolgozását követően őszre várhatóak a pontos adatok.

Előzetes becslésük szerint a kedvezményekkel 60-70 ezren tudnak élni, s ezek eredményeként tavaly 33 milliárd, az idén pedig 41 milliárd forint körüli pénz maradhat(ott) a kkv-knál.

Magos Katalin