Szankciók a kormánypártokban

Sokat spórolt az Országgyűlés azon a két - egykori kisgazda, ma független - képviselőn, akik tavaly az ellenük folytatott büntetőeljárás miatt kényszerűségből távol maradtak a Ház üléseiről. Székely Zoltán több mint 650 ezer, Szabadi Béla, az agártárca volt államtitkára pedig több mint félmillió forintot "hagyott a kaszszában": ezzel egyetlen év leforgása alatt megduplázták a hiányzásért levont tiszteletdíjak egész ciklusra jutó teljes összegét.

Az idei, három ülésből álló tavaszi ülésszaktól eltekintve - ennek kimutatásai még nem véglegesek - az elmúlt ciklusban, azaz 1998 júniusától a tavalyi év végéig 48 képviselőtől összesen 2,042 millió forintot vontak le.

A képviselők jelenlegi alapilletménye havonta 165 ezer forint, ám ehhez minden honatya kaphat pótlékokat tisztségeiért, valamint költségtérítést. A házszabály 1995-ös módosítása szerint "a havi szavazások egyharmadánál több szavazásról igazolatlanul hiányzó képviselő tiszteletdíját az igazolatlan távollét és az egyharmados határ különbsége arányának megfelelő összeggel csökkenteni kell". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gépi szavazásoknál regisztrált hiányzók listáját az érintett frakcióvezetők megkapják, és nekik kell visszajelezniük a házelnöknek, a távollét igazolatlannak minősül-e. Azt nem lehet megállapítani, menynyibe kerül egy szavazás elmulasztása, de azt sem, hogy akitől adott összeget levontak, az rendszeresen hiányzik-e, vagy csak "kifogott" egy zsúfolt napot.

Az egyszeri levonások összege néhány ezer forinttól több tízezerig terjed. A büntetőeljárás hatálya alatt álló "rekorderektől" eltekintve Horváth László 102 005 forintos, illetve Lázár Mózes fideszes képviselő 85 800 forintos levonása a legnagyobb tétel. A 2000. esztendőben mindössze két képviselő kényszerült összesen 28 ezer forintot hátrahagyni, ezzel szemben a ciklus első évében (ez hat hónapot jelent) 22, 1999-ben és 2001-ben egyaránt 16 képviselőt büntettek. Négy olyan képviselő akadt, aki több évben is többet volt távol igazolatlanul: a fideszes Kósa Lajos és Tirts Tamás 2000 kivételével minden évben elkönyvelhetett mínuszt, a MIÉP-es Erkel Tibor és a független Szabó Lukács pedig két évben járt így. Utóbbi - megint csak Székely Zoltán és Szabadi Béla figyelmen kívül hagyásával - öszszesen a legtöbb pénzt hagyta az OH kasszájában, két alkalommal 82 ezer, egyszer pedig négyezer forintot vontak le jövedelméből. A statisztikában csupán két kormánytag neve szerepel: Dávid Ibolya és Harrach Péter egyaránt a tavalyi évben iratkozott fel, előbbi kétszer 23 ezer forinttal, utóbbi egyszeri 30 ezer forintos levonással.

A levonásokról készült kimutatásban szereplő 48 képviselő döntő többsége kormánypárti, 37 fideszes. Az arány - mivel a kormányon levő pártok felelőssége a határozatképességet illetően nagyobb - nem meglepő, hasonlóan alakult az előző ciklusban is. A Fidesz-frakció két éve belső szabályzatában is rögzítette, külön, 10-100 ezer forint közötti bírság szabható ki az igazolatlanul hiányzókra. Erre jellemzően a kiemelten fontos törvények és a határozatképesség biztosításának veszélyeztetése esetén került sor - jelentette ki lapunknak Mátrai Márta. A Fidesz frakcióigazgatója hozzátette: az összeget minden esetben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványának számlájára utalták át, azt pedig, hogy senki nem lehetett kivételezett, mutatja: Pokorni Zoltán pártelnök és Szájer József frakcióvezető is a megbüntetett képviselők közé tartozott.

Az MSZP frakciószabályzata nem tartalmazza a pénzbírság kiszabásának lehetőségét, a "renitensség" szankciója a figyelmeztetéstől a visszahíváson át a kizárásig terjed, de csupán a szóbeli figyelmeztetésre volt példa - mondta Göndör István. A szocialista frakcióigazgató állította: a képviselőcsoport tagjai mindig előre bejelentik a hiányzást, ezért nincs példa arra, hogy levonnának alapdíjukból. (DG-TE)

Munkatársainktól