Visszalépésekre kész a MIÉP

Minden eddiginél több, egyes szakértők szerint akár 30-40, vagy e feletti egyéni választókerületben is győztest lehet hirdetni az első fordulót követően. Az idei választások így új megközelítésbe helyezhetik a két forduló közötti szövetségeskeresés, a visszalépések jelentőségét, hiszen azon körzetekben, ahol az első fordulóban megszületik az eredmény, nem kell és nem is lehet semmilyen szövetségi politikát folytatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az első fordulóban olyan eredményre lehetne számítani, ami eldöntené az eredményt, kommunikációs szempontból azonban az ezt követően jobban álló erő már saját győzelmének tényét igyekszik majd a választókba "sulykolni".

Az MSZP és a Fidesz össztámogatottsága a közvélemény-kutatások szerint jelenleg 80-85 százalék körül van. Ugyanakkor az eddigi választásokkal ellentétben nincs olyan komoly harmadik erő, amely jó eséllyel legalább tízszázalékos eredményt érhetne el. Mindez pusztán matematikai számítások alapján is azt valószínűsíti, hogy számos egyéni körzetben lesz olyan jelölt, aki az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát már az első fordulóban megszerzi. Ezt erősíti az a tény is - mondta a Világgazdaságnak Török Gábor politológus -, hogy bár országos átlagban kicsi a különbség a két nagy párt támogatottsága között, ez számos területen a jelöltek személyétől, illetve a hagyományoktól függően akár jelentős is lehet. Budapesten például, ahol az SZDSZ és a MIÉP egyaránt erősebb, mint bárhol másutt az országban, kevésbé lehet első fordulós egyéni győzelemben bízni.

A Világgazdaság számításai szerint a korábbi választások eredményének figyelembevételével - az alapján, hogy az egyes körzetekben eddig milyen győzelmek születettek - a két nagy párt egyaránt közel 30-30 körzetben veheti szinte biztosra jelöltje befutását, igaz, függetlenül attól, hogy erre az első vagy a második fordulóban kerül sor. A korábbi választásokon összesen nyolc egyéni győzelem volt az első fordulóban (1990-ben öt, 1994-ben kettő, 1998-ban egy).

Egyszerűsíti a választási matematikát - s erősíti a fentieket - az is, hogy az egyéni körzetekben lényegesen kevesebb jelölttel kell majd számolni. Kevesebb párt indul el a választásokon, és egy héttel a jelöltállítás végső határideje előtt úgy tűnik, hogy kevesebb képviselőjelölt is lesz, mint négy évvel ezelőtt. 1998-ban összesen 1474 politikusaspiránsnak sikerült összegyűjtenie a szükséges számú ajánlószelvényt, ami azt eredményezte, hogy átlagosan 8,3 jelölt jutott minden választókerületre. A pillanatnyi helyzet szerint 1019 jelölt adta már le szelvényeit, ez 5,7-es átlagot jelent.

A két nagy pártnak ambivalens érzelmei lehetnek a velük egy oldalon mozgó kisebb erőkkel szemben - szögezte le Török Gábor. A politológus szerint ugyanis mind az MSZP, mind a Fidesz helyzete könnyebb, ha mögöttük nem egy velük szimpatizáló harmadik párt jelöltje jut a második fordulóba. Ebben az esetben ugyanis a harmadik fél a másik tábort teszi megosztottabbá, illetve felmerül a visszaléptetésekkel kapcsolatos egyeztetés, alku szükségessége. A második fordulóra egyedül maradt oldal pedig lényegében automatikusan számíthat a kiesők szavazataira.

Munkatársainktól