Székesfővárosi kötvényügy: az állam felel?
Bírósági kezdeményzés is kapcsolódik tegnaptól a székesfővárosi kötvényesek alkotmánybírósági beadványához. Szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyó egyik jogvitában - azt felfüggesztve - az igazságszolgáltató fórum úgy határozott: az ab állásfoglalását kéri. Erre figyelemmel remélhetőleg mielőbb napirendre tűzi a testület a kötvényesek néhány héttel ezelőtt benyújtott panaszát, amit - a jogbiztonság követelménye mellett - az érintettek idős kora is különösen indokol. A követelések összege ez idő tájt 2-3 milliárd forintra tehető, de - siker esetén - bizonyára jelentkeznek olyan értékpapír-tulajdonosok is, akik eddig nem fordultak bírósághoz.
A tegnapi tárgyaláson a pénzügyi tárca sokéves vita után első ízben ismerte el bírósági beadványában: kinek, mikor, milyen jogcímen teljesített, illetve teljesít ma is államadóssági és kommunális, köztük 1914-es és 1927-es kibocsátású székesfővárosi kötvénykifizetéseket a költségvetés terhére, külföldieknek. Ám így értelmetlenné válik a székesfővárosi kötvényügy kapcsán kibontakozott jogutódlási vita. Ha az állam kötelezettként viselkedik a külföldiekkel szemben, neki kell helytállnia a magyar igényekért is, hangsúlyozta Patay Géza ügyvéd, a kötvényesek egyik csoportjának jogi képviselője.
A Világgazdaság többször megírta: a székesfővárosi kötvényügyekben eddig egymástól eltérő ítéletek születtek a jogutódlás és az elévülés kérdésében egyaránt. Nemrégen hoztak például egy olyan határozatot, amelynek indokolásában elhangzott, hogy sem a főváros, sem az állam nem kötelezhető fizetésre. A jogerős ítéletek elsősorban elévüléssel indokolták a kérelmek elutasítását. A Ptk.-t hatályba léptető rendelkezés - amelyre a döntések hivatkoznak - húsz év helyett egyre rövidítette le a kötvénykövetelések elévülési idejét. Emiatt az érdekeltek alkotmányjogi panasszal éltek. Patay Géza úgy vélekedett: uniós csatlakozásunk is felvetheti azt az igényt, hogy az elévülést ne lehessen ily módon egy évre redukálni. Hozzátette: a Ptk. megújításában ugyancsak szerepel a hosszú lejáratú ügyek kérdése. Vad Tibor ügyvéd, szintén több székesfővárosi kötvényes jogi képviselője, azt reméli az - immár bíróság által is kezdeményezett - alkotmánybírósági eljárástól, hogy rámutat az állam befektetőket megtévesztő magatartására és felelősségére.
Az alkotmánybírósági döntés kihat valamennyi, folyamatban lévő perre. A kötvényesek számára esetleg kedvező határozat az igényeknek helyt adó bírósági ítéleteket eredményezne, a már jogerősen eldöntött ügyekben pedig megnyílna a perújítás útja.
Kende Katalin
