
Óriási hátrányban Ukrajna az utánpótlási vonalakban, egy lengyel repülőtérig nyúlnak a szálak
„Az oroszok átvették a régi szovjet hadsereg jó és rossz tulajdonságait egyaránt. Mi, ukránok csak a szovjet rendszer azóta elfeledett (1991, a Szovjetunió összeomlása óta) katonai alapjából csak a rosszat, a negatív dolgokat vettük át” – panaszkodik a TikTok kínai tartalomszolgáltató videófelületén megjelent interjújában Alekszij Aresztovics, a kijevi elnöki hivatalnál egykoron tanácsadói posztot betöltő volt színész, Zelenszkij államelnök valamikori közeli barátja.

Amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát (2022. február 24.) tart az esélylatolgatás, hogy Ukrajna tudja-e a tempót tartani katonai szempontból a nála sok tekintetben nagyságrenddel nagyobb Oroszországgal szemben. Aresztovics egyébként túlságos szabadszájúsága miatt már 2023 januárjában önként lemondott az elnöki hivatalban vállalt tanácsadói tisztségéről.
Létszámban megvan az egyenlőség
A papírforma szerint a csaknem milliós hadsereget felsorakoztató Kijev katonai ellenállása a hasonló méretű katonai erőt felsorakoztató Oroszországgal szemben a Nyugat, a NATO hathatós katonai, gazdasági, pénzügyi segítsége nélkül napok alatt összeomolhatna. Valamikor, még a második világháború idején és előtte évszázadokig
a harctéri stratégák abból indultak ki, hogy a támadó erőnek háromszorosának kell lenni a védőkénél.
Az orosz–ukrán háborúra ez már aligha érvényes. Az Engage.org.ua kormányellenőrzött kijevi weboldal szorosan együttműködik az erőszakos toborzási módszerekkel, az utcán elfogott „kliensek” brutális, buszba való belökése miatt „busificationnal” vádolt TCK-val. A portál azt írja nyugati forrásokra hivatkozva, hogy az ukrán hadsereg a nemzetközi ranglisták többsége szerint a világ huszadik legerősebb hadserege. Oroszország és Kína szinte holtversenyben tartja ezen a listán a 2-3. helyet. A listavezető hosszú ideje az USA.
Utánpótlási vonalak: hátrányban az ukránok
Számszerűen a szemben álló felek hadseregei nagyjából hasonló méretűek. Ám az utánpótlási vonalakat illetően az ukránok hátrányba kerültek, amikor a harcok súlypontja áttevődött Kelet-, Délkelet-Ukrajna, a Donbasz térségére.
Itt a régióban az orosz utánpótlási vonalak sok esetben rövidebbek, egyszerűbbek, mint az ukránoké, amelyek lengyelországi Rzeszówban kezdődnek.
Moszkva előnyére szolgált, hogy Ukrajnában megőrizték a vasúti forgalomban a Cári Birodalom, a Szovjetunió idején épített, széles nyomtávú vágányrendszert. Ez megspórolta az oroszoknak, hogy az orosz–ukrán határon át kelljen rakodni (mint a lengyel–ukrajnai határon) a két ország vasútjainak nyomtávkülönbsége miatt.
Noha Kijev még a háború kirobbanásakor tervbe vette, hogy európai nyomtávú vasutakat épít, jelentősen lemaradt a teljesítésben. Az első, 22 kilométeres „európai” nyomtávval (1435 milliméteres) készült vasútvonalát csak tavaly szeptember elején adták át Nyugat-Ukrajnában Ungvár (Uzsgorod) és Csap (Csop) között. (Az oroszországi széles nyomtáv 1520 milliméteres.)
Az utánpótlás kulcsa: a lengyel Rzeszów repülőtér
Ukrajna a nyugati segélyek egy részét általában a délkelet-lengyelországi Rzeszów repülőterén landoló nyugati teherszállító repülőgépekről kapja. Ezek charterjáratokként vannak nyilván tartva. Ha az ember rákeres interneten a Rzeszów repülőtéri charterjáratokra, legfeljebb egy nagy kövér 404-est kap, nem érdemi információt. Amin, tekintettel arra, hogy ezen adatok katonai titkot képeznek, végül is nem lehet csodálkozni.
Hogyan vált egy kis vidéki lengyel repülőtér a harcoló Ukrajna kapujává? – erről írt a Flightradar24 portálon a Londonban élő és dolgozó Chris Lomas, a kereskedelmi légiflotta pilótája. Rzeszów (a repülőtér) körülbelül 100 kilométerre fekszik nyugatra az ukrán határtól. A légikikötő katonai részének légi forgalmában
- az USA légiereje 23,
- az amerikai haderő többi része 12 százalékkal részesedett a 2021. júniusi–2023. áprilisi időszakban. Ennél frissebb nyílt adatokat nem találtunk. A második legnagyobb reptérkapacitás-lekötő
- a brit a légierő, a RAF volt 11 százalékkal,
- Kanada és Olaszország 10-10,
- Franciaország 6,
- a lengyel légierő 5,
- Németország pedig 4 százalékkal részesedett Rzeszów forgalmából.
Hatalmas a forgalom, katonai gépek tucatjai jönnek-mennek
Három katonai szállítógéptípus dominálta a forgalmat:
- az amerikai C 17 Globemaster,
- a német–francia A400M Atlas és az
- ősrégi légi „igásló”, az 1957 óta repülő amerikai C-130 Hercules.
A konfliktus kirobbanásának első hónapjaiban – amikor légi szállítású küldeményekkel biztosították Ukrajna üzemanyag-szükségletét – gyakori vendégek voltak a Boeing KC–767-es tankergépei. Még 2022 márciusában az amerikaiak a reptér védelmére két Patriot lég- és rakétavédelmi üteget telepítettek ide.
Rzeszów repterének 3200 méteres kifutópályája a legnagyobb szállítógépek le- és felszállására elegendő hosszúságot biztosított.
A hosszú kifutópálya felkeltette a régebbi típusú Boeing 747–400-as szállítógépek üzemeltetőinek a figyelmét is.
Direkt az ukrajnai háború szállítási szükségleteihez igazítva, felpezsdítették az újabb B 747–400-asok gyártását, de ezek a gépek már leereszthető orr-rakodót kaptak, hogy a speciális, nagyméretű katonai rakományok, a páncélosok is kényelmesen felhajthassanak a raktérbe.
És megfordultak Rzeszów repterén az eredetileg ukrán gyártású-tervezésű, majd Oroszországban készített négymotoros An–124-es Ruszlán óriásgépek is. Hatmotoros „nagytestvérük”, az An–225-ös Mrija egyetlen létező példánya elpusztult.
Kijev egyik külvárosában, a gosztomeli repülőtér egyik hangárjában vannak a Mrija maradványai.
Még a háború kezdetén, 2022-ben semmisült meg, vált javíthatatlanná a világ legnagyobb, kettős rendeltetésű repülőgépe.






