El kell kezdeni a hiány lefaragását

E héten már dönthet a kormány a következő évek gazdaságpolitikáját megalapozó részletes makropályáról - mondta László Csaba lapunknak adott interjújában. Év végén a jegybanki célsáv felső szélén lehet az áremelkedés üteme, jövő év végére pedig 4,5 százalékos inflációval számol a pénzügyi tárca. A növekedés az idei 3,5-4 százalék után jövőre fél százalékponttal lehet magasabb, 2005-re pedig 5 százalék fölé kerülhet.

A pénzügyminisztert nem érték meglepetésként a múlt szerdai, romló külső egyensúlyról, kiköltekező államháztartásról és alacsony gazdasági növekedésről szóló statisztikák. Ezek visszaigazolták azt, amit már fél éve is mondott - fejtette ki -, nevezetesen hogy az előző kormány gazdasági víziója, a költségvetés és a jövedelempolitika jelentős expanziója hová vezet. László aláhúzta, hogy az államháztartás hiánya csökkenni fog, az árfolyamrendszert az események nem veszélyeztetik, a forint pánik nélkül lépett túl az eseményeken.

Az érdemi adócsökkentéssel párhuzamosan megegyezésre törekszenek a szociális partnerekkel ahhoz, hogy viszonylag alacsony bruttó bérnövekedés mellett is magasabb nettó keresetemelkedés valósulhasson meg - így védhető ki, hogy az adócsökkentés hátráltassa a költségvetés hiányának lefaragását.

Az egészségügyben dolgozó közalkalmazottak béremelésének egy hónappal való előbbre hozatalát jogtechnikai szempontok indokolták. Nehezen lehetett volna keresztül vinni, hogy a közalkalmazottak egyes csoportjai ne egyszerre részesüljenek a választási programban megígért béremelésben.



>> A gazdasági növekedés üteme az elmúlt egy évben tartósan 3 százalék alatt volt. A politikai instabilitás szintén nem tesz jót a konjunktúrának. Nem félti a gazdaságot?

- Nincs okunk aggodalomra. Hetek óta dolgozunk a következő évek gazdaságpolitikáját megalapozó makropályán, elmondható, hogy a jegybankkal is egyetértés van az alapvető kérdésekben. Az uniós csatlakozási folyamathoz készített gazdaságpolitikai programnak is részét képező irányszámokról egyébként még e héten konzultációkat tartok az érintettekkel, majd pénteken a kormány is véglegesíti. A prognosztizált pálya egyébként megnyugtató képet vázol a gazdaság jövőjéről.

>> Egy hete még zord PM-MNB viszonyról szólt a fáma. A jegybank közleménye azt sejtette, hogy akár az inflációs célkitűzés módosítására is szükség lehet.

- A fő gazdaságpolitikai kérdésekben szerintem nem volt komoly ellentét a kormányváltás óta eltelt időszakban. A múlt heti MNB-nyilatkozat is szerintem abba a folyamatba illeszkedik, hogy kialakuljon egy közös makropálya. Mára sikerült megtalálni az elképzelések közös nevezőjét. A folyó fizetési mérleg hiányát az idén 3-4 százalék közé várjuk. Ez év végére az MNB előrejelzése teljesülhet, jövő decemberre pedig 4,5 százalékos drágulással számolunk, ami éves átlagban 5 százalékot jelenthet. Az elkövetkező évek folyamán pedig az inflációs pályának összhangban kell lennie egy esetleges 2007-es monetáris uniós csatlakozással. Mindezt a jegybank elnöke, Járai Zsigmond is támogatja. Abban is közös az álláspontunk, hogy el kell kezdeni a költségvetés hiányának csökkentését.

>> Az "egymásra találásban" szerepe volt annak, hogy múlt szerdán igencsak lehangoló statisztikák láttak napvilágot? A számok romló külső egyensúlyt, kiköltekező államháztartást és alacsony, ráadásul hoszszú távon fenntarthatatlan szerkezetű gazdasági növekedést mutatnak.

- A múlt szerdai számok csak visszaigazolják azt, amit már az elmúlt fél évben is mondtunk, nevezetesen hogy az előző kormány gazdasági víziója a költségvetés és a jövedelempolitika ekkora mértékű expanziójával hová vezet. Mindenesetre a helyzet nem visszafordíthatatlan, és nem ért minket meglepetésként. Az államháztartás hiánya csökkenni fog, az árfolyamrendszert az események nem veszélyeztetik, a forint pánik nélkül lépett túl az eseményeken.

>> A magas költségvetési hiánynyal kezdeni kell valamit. Nem keresztezi az egyensúlyi törekvést, hogy a következő időszakra adócsökkentést is ígértek?

- Az érdemi adócsökkentéssel párhuzamosan megegyezésre törekszünk a szociális partnerekkel abban, hogy el lehessen kerülni az ár-bér spirál kedvezőtlen következményeit. Olyan megállapodást célzunk, amely alapján viszonylag alacsony bruttó bérnövekedés mellett is magasabb nettó keresetemelkedés válik lehetővé.

>> Merész lépés, hogy a száznapos programban végül a választási ígéreteinél is többet vállal a kormány. Az egészségügyi dolgozóknak például a korábbi, októberi emelés helyett már szeptembertől több pénzt oszt.

- A plusz egy hónap jogosságát az egyeztetések folyamán láttuk be. A szakszervezeti és az önkormányzati partnerek ragaszkodtak hozzá, hogy a közalkalmazotti törvényben is helyet kapjon az 50 százalékos béremelés. A bértábla átírása után pedig nem lett volna indokolt különbséget tenni állami alkalmazott és állami alkalmazott között. Nehéz lenne elképzelni, hogy a pedagógus szeptemberben már magasabb bért keres, az ápolónő pedig még nem.

>> Ezt már a programalkotáskor is látni lehetett volna.

- Fejlődünk mi is. Komolyra fordítva a szót, a több száz ezer közalkalmazott egy törvény hatálya alá tartozik. Ha a béremelést a közalkalmazotti bértábla emelésén keresztül valósítjuk meg, akkor jogtechnikailag nehezen lett volna kezelhető, hogy erre az egy hónapra eltérő szabályokat alkalmazzunk a közalkalmazottak különböző csoportjainál.

>> A televízió-üzembentartási díj átvállalását csak három hónapra tervezték ebben az évben, de hat lett belőle.

- Annak, hogy hat hónapig vállalja át ezt a költségvetés, más okai vannak. Korábban bíztunk benne, hogy három hónap alatt keresztül lehet vinni a médiatörvény módosítását, amely szükséges ahhoz, hogy az üzembentartási díj véglegesen megszűnjék és a közmédiumok finanszírozása más csatornákon keresztül történjen. A költségvetést azonban a változás igazából nem érinti, hiszen így vagy úgy, de július 1-jétől kell finanszíroznia a közszolgálati műsorszórást.

Oláh Gábor