A négy áram- és telefonszolgáltatóban 10-10 százalék erejéig a bosnyák polgárok a háború idején befagyasztott megtakarításaik, illetve a ki nem fizetett szociális juttatások fejében kapott kuponok révén szerezhetnek részesedést - írja a Reuters. A föderáció privatizációs ügynökségének nemrég ismertté vált értékbecslése szerint az Elektroprivreda BiH és a Elektroprivreda Herceg-Bosne áramszolgáltató 10 százaléka 303, illetve 73,6 millió bosnyák márkát, a BH Telecom és a HPT Mostar távközlési cég kuponos magánosítással értékesítendő részesedése pedig 63,5, illetve 10,8 millió bosnyák márkát ér. Az ügynökség igazgatója szerint azonban a vállalatok hosszú ideje halogatott értékesítésének következő, sokkal fontosabb lépése - vagyis tényleges tenderek kiírása a külföldi tőke bevonása érdekében - legkorábban is csak az év végén, az októberi választásokat követően kezdődhet.

Egy adósságvita nyomán azonban kudarcba fulladhat a biraci acélkohó magánosítása a másik boszniai területen, a szerb köztársaságban (mint ismert, Bosznia-Hercegovina két területi egységből, a bosnyák-horvát föderációból és a szerb köztársaságból áll). A litván Ukio Bank tavaly írta alá a 10,25 millió bosnyák márka vételárat, és további 56 millió márkás beruházási kötelezettséget tartalmazó privatizációs szerződést, azt ígérve, hogy már az idén újrakezdi a termelést. A vilniusi befektető azonban most azt állítja, hogy a szerződésben foglaltakhoz képest 20 millióval nagyobb, 73,6 millió márkás kifizetetlen adósságot talált a gyárnál. A boszniai szerb köztársaság kormánya egyelőre tárgyalni sem hajlandó a különbözet fedezéséről, és késznek mutatkozik a saját kezébe venni a vállalat irányítását a termelés mielőbbi megkezdése érdekében.

Különböző források ugyan eltérő számokat említenek, de becslések szerint eddig mintegy 700-1000 vállalatot értékesítettek Bosznia-Hercegovinában. A privatizációból befolyt összegek több mint 95 százaléka azonban kuponok, nem pedig a gazdasági újjáépítéshez nélkülözhetetlen készpénz formájában érkezett az államkincstárba. Szakértők egybehangzó véleménye szerint számottevő külföldi érdeklődésre csak a vállalati szerkezetátalakításokat követően lehet számítani. Az 1991-95 közt háborúval sújtott ország privatizációs ügyleteinek lebonyolításához a német kormány technikai együttműködést erősítő hivatala (GTZ), az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID), az EU és a Világbank is segítséget nyújt.