Gyorsul a hazai növekedés

A hazai gazdasági növekedés gyorsulására, ugyanakkor az infláció csökkenő trendjének megtorpanására és a gazdasági egyensúly romlására számít az év második felében a Kopint-Datorg Rt. A kutatóintézet pénteken közzétett prognózisa szerint a gazdasági növekedés szorosan követi az eurózóna országaiban bekövetkező változásokat. Az Európai Unió tagállamainak gazdasági bővülése együttvéve éves szinten mindössze 1,5 százalék lesz, ami a tavalyi értéknél is alacsonyabb, azonban ez az esztendő második felében már erősödő konjunktúrára válthat át.

Ezzel párhuzamosan a Kopint-Datorg prognózisa szerint a magyar gazdaság 2000 dereka óta tartó lassulása elérte mélypontját, és az év második felében már érezhető gyorsulásra lehet számítani. A kutatóintézet a GDP idei növekedését - a korábbi előrejelzést fél százalékponttal megemelve - 3,7 százalék körül várja, ami jövőre 4,6 lehet. Ezzel szemben a szervezet 5,9 százalékra emelte inflációs várakozását. Ennek ellenére szakértői óvnak egy esetleges kamatemeléstől, amely "nem, vagy csak nagyon lassan tükröződne az infláció alakulásában, miközben jelentősen csökkentené a belföldi fogyasztási keresletre

reagáló hazai vállalkozások beruházási lehetőségeit". Mindenesetre a növekedés húzóereje várhatóan a magánfogyasztás és a lakásberuházás lesz, amit a háztartások reáljövedelmének a tavalyinál is gyorsabb emelkedése táplál. A kutatók szerint a lakosság reáljövedelmének 10 százalék körüli növekedése éves szinten mintegy 5,5-6 százalékos fogyasztásbővülést eredményez.

A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi első negyedévben mért 358 millió euróról az idei év első három hónapjában 960 millióra növekedett, s jelentős egyensúlyromlás várható az év egészében is. A Kopint-Datorg előrejelzése szerint az export 6,5-7, míg az import 7,5-8,5 százalékkal növekedhet éves szinten, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi lanyha nyugat-európai konjunktúra miatt a hazai áru- és szolgáltatásexport bővülési üteme, négy év óta először, az idén elmaradhat az importétól. Ezzel együtt a külkereskedelmi hiány 4-4,2 milliárd euró, míg a folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 1,2 milliárd után 2,6 milliárd euró körül várható, amely megközelíti a GDP 4 százalékát. Ebben az is szerepet játszik, hogy 2001-hez képest az idegenforgalomból származó többlet is 10 százalék körüli mértékben csökkenhet. Ezzel kapcsolatban Palócz Éva, a kutatóintézet vezérigazgató-helyettese elmondta: a folyó mérleg egyenlegének romlása nem lesz tragikus, de valószínű, hogy az alacsony működőtőke-beáramlás miatt a deficit ellensúlyozására más források bevonására is szükség lesz.

A kutatóintézet előrejelzése szerint amennyiben a kormány többletkiadásai nem haladják meg a már ismertetett intézkedéseket, úgy valószínűleg tartható lesz az államháztartás - privatizációs bevételek nélkül - a GDP 4,3 százalékát kitevő, 700 milliárd forintra becsült hiánya. (NIG)

Munkatársunktól