BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hatalmi posztokon a cseh fiatalok

Az eddigi legfiatalabb kormány alakulhat meg Csehországban a hárompárti koalíciós szerződés tegnapi aláírásával - a kabinet 16 tagja közül várhatóan nyolcan lesznek 40 év alattiak. A kulcstárcák (a külügyi kivételével) a szociáldemokraták kezében lesznek.

Vladimír Spidla kormányfő a maga 51 évével a kormány "öregjei" közé tartozik majd (a testület doyenje minden bizonnyal az 58 éves Pavel Rychetsky, az igazságügyi tárca várományosa lesz). Szintén az "idősebb" kormánytagok közé számít majd a külügyi tárca valószínű vezetője, a 45 éves Cyril Svoboda, a 23 parlamenti helyével második legnagyobb kormányfrakciót magáénak mondó centrista Kereszténydemokrata Unió első embere (végleges kormánylistát lapzártánk utánra ígértek).

A kereszténydemokraták a külügyin kívül megkapják még a környezetvédelmi és a területfejlesztési tárcát, a mindössze nyolc parlamenti mandátummal rendelkező jobboldali Szabadság Uniója pedig a kulturális és a közlekedési minisztériumot. Az alsóházba 70 képviselőt delegáló szociáldemokraták (CSSD) vezetik a többi 11 tárcát - köztük a következő négy év során várhatóan kulcsfontosságúnak bizonyuló pénzügyit az alig 31 éves Bohuslav Svobotka révén.

Az eddig a CSSD frakcióvezető-helyettesi tisztjét betöltő Svobotkát Spidla feltétlen hívének tartják, akinek csillaga (jogász végzettsége ellenére) a költségvetési és más gazdasági ügyekben az ellenzékkel folytatott tárgyalásokon kezdett el emelkedni az előző ciklus során. A halk szavú, színfalak mögötti politizálást kedvelő pénzügyminiszter-jelöltet a CTK cseh hírügynökség a tőkepiacok fejlesztésének támogatójaként, az EU-csatlakozás szorgalmazójaként, de az eurózóna-belépést nem siettető szakemberként mutatja be.

Svobotka nem ellenzi a jelenleg 31 százalékos vállalati nyereségadókulcs csökkentését, de irreálisnak tartja a két kisebb koalíciós partner által szorgalmazott 25 százalékot. Másfelől támogatná a CSSD-politikusok körében népszerű szja-emelést, ám ezt a két partnerpárt ellenzi. A leendő pénzügyminiszter az EU-jogharmonizáció részeként növelné a fogyasztási adókat, viszont csak 2004 után tudná elképzelni az 5 százalékos áfakulcs alá tartozó, az unióban normálkulcs alá sorolt termé-kek átsorolását a 22 százalékos kulcs alá.

A mindössze egyfős parlamenti többségre támaszkodó kabinet talán legnehezebb feladata (az egyik fő témaként kezelt EU-csatlakozási tárgyalások sikeres befejezése mellett) az idén várhatóan a GDP 7 százalékára rúgó költségvetési deficit leszorítása lesz - emlékeztet a Reuters. A kabinet célkitűzése 4,9-5,4 százalékos hiány 2006-ra, ami egyúttal azt is jelentené, hogy Prága az első lehetséges alkalommal, vagyis két évvel az EU-csatlakozás után még bizonyosan nem lép be az eurózónába, hiszen annak feltétele a legfeljebb 3 százalékos deficit.

VG-összeállítás

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.