Itthon egyelőre erős a bizalom

A júniusi 91,3-ről 89,9-re esett júliusban az Ifo nyugat-németországi üzleti bizalmi indexe, elhalványítva a német gazdaság közeli fellendülésének reményét. A bizalom ilyen mértékű csökkenése jócskán meglepte a szakértőket: a Reuters előzetes elemzői konszenzusa az index változatlan szinten maradását jósolta, és még a legborúlátóbb válaszadó sem várt ekkora esést. A gazdaságkutató cég mintegy 7 ezer vállalatot érintő felmérésének tanúsága szerint a vállalatvezetőknek az előző hónaphoz képest mind az aktuális helyzetre, mind a jövőbeli kilátásokra vonatkozó értékítélete romlott. Az elkövetkező hat hónap üzleti környezetre vonatkozó várakozásainak a romlása még nem is érte készületlenül az elemzőket, arra azonban senki sem számított, hogy az aktuális feltételek megítélésének indexe is esik majd. Elemzők szerint ez az adat kétségessé teszi az év második felére várt fellendülés megvalósulását.

Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke elmondta, hogy az üzleti környezet romlása elsősorban a gyáriparból érkező kedvezőtlen válaszokkal magyarázható. Közgazdászok aggasztónak vélik ezt a fejleményt, hiszen a gyáriparra Németországban eddig nem volt jellemző olyan mérvű hullámzás, mint például az építőiparra vagy a kiskereskedelemre. A vállalatok elsősorban attól félnek, hogy a globális értékpapír-piaci esés az üzleti beruházásokat és a fogyasztói bizalmat is visszaveti majd, az euró erősödése pedig az exportkilátásokat rontja.

A világ értékpapírpiacainak felbolydulását véli az üzleti bizalmat leginkább veszélyeztető tényezőnek a Financial Times által megkérdezett 34 multinacionális vállalat vezető tisztségviselőinek többsége is. Iparáguk helyzetét illetően ők összességében derűlátóbbnak bizonyultak német kollégáiknál, ami nem meglepő a Procter & Gamble egyik vezetőjének azon véleménye fényében, amely szerint a nyugat-európai "lassú, de biztos" növekedésben éppen Németország az egyedüli lemaradó.

A brit pénzügyi napilap felméréséből az is kiolvasható, hogy bár a vállalatvezetők többsége legalább ugyanolyan mértékben optimista egy világgazdasági fellendülés kilátásait illetően, mint hat hónappal ezelőtt, derűlátásuk az értékpapírpiacok folytatódó esése nyomán könnyen a visszájára fordulhat. A saját iparágukra leselkedő első számú veszélyként többségük a fogyasztói árak csökkenését nevezte meg, de sokan tartanak a kamatlábak esetleges emelkedésétől is.

Magyarországon nem számít erős, közvetlen hatásra a negatív külföldi és tőzsdei hírek kapcsán Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Elsősorban a globális besszhangulat áttételes kedvezőtlen hatásáról lehet szerinte beszélni, ám a magyar konjunktúrára ennek vélhetően csekély lesz a befolyása. Kulcskérdés, hogy az angolszász intézményi befektetők által követett befektetési stratégia hogyan alakul az elkövetkezőkben - fejtette ki lapunk kérdésére Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Az amerikai intézményi befektetők portfóliójának domináns része részvényben van. Ha a jelenlegi részvénykultúra megváltozna, akkor akár kétéves periódusra is el lehet felejteni a részvénypiacot. A szakértő azonban valószínűbbnek tartja, hogy az extrém mértékű volatilitás megszűnik, és a pszichológia után újra a makrofundamentumoké legyen a fő szerep az árazásban.

Alan Greenspan Fed-elnök ugyanakkor nemrég arra figyelmeztetett, hogy a tőzsdei visszaesés a fogyasztói bizalom csökkenésén keresztül a reálgazdaságra is súlyosan visszahathat.