Lemaradóban a versenyszféra

Mintegy 20 százalékkal nőtt az alkalmazásban álló budapestiek havi bruttó átlagkeresete. A növekedés nagyobb az egy évvel ezelőtti 15 százalékosnál és az ország egészére jellemző 19 százalékosnál is - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának tájékoztatójából. A fizikai és a szellemi munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresete csaknem azonos mértékben emelkedett. Az összesített adatok szerint az idei év első negyedében a fizikai munkások alig 93 ezer, a szellemi dolgozók viszont csaknem 188 ezer forintot kerestek.

Érdekes változás, hogy a költségvetési szerveknél alkalmazásban állók átlagkeresete meghaladta a versenyszférában foglalkoztatottakét. Ezt alapvetően a köztisztviselők körében 2001. július 1-jei hatállyal végrehajtott béremelések magyarázzák. A növekedés a költségvetési szerveknél 42, a versenyszférában 12 százalékos volt.

A szellemi foglalkozásúak a versenyszférában, a fizikai dolgozók a költségvetési intézményeknél keresnek többet. A legjobban fizető terület - havi átlagban 240 ezer forintos bruttó keresettel - a tavalyihoz hasonlóan ismét a pénzügy volt. A gazdasági ágak közül az első negyedévben a legjobban, 57 százalékkal a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területén dolgozók keresete emelkedett, de átlag feletti, 23 százalékos növekedés jellemezte az oktatási szférát is. Legkevesebbet a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, valamint az egészségügy és a szociális ellátás alkalmazottai kaptak. Ezeken a területeken mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak javadalmazása jelentősen elmaradt a budapesti átlagtól.

Az összesítések szerint a legalább öt főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásokban, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményekben átlagosan 940 ezren álltak alkalmazásban a márciusi adatfelvételig. Ez 2,3 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának létszámától. A fővárosiak 70 százaléka a versenyszférában dolgozik. Az alkalmazásban állók száma a kisebb méretű szervezeteknél emelkedett, elsősorban a 20-49 főt foglalkoztató cégeknél. A legnagyobb mértékben, 3,2 százalékkal az egészségügyben, illetve a szociális ellátásban foglalkoztatottak száma gyarapodott, de minimális növekedés jellemezte az építőipari és a pénzügyi területet is.

Tovább folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése. A Foglalkoztatási Hivataltól származó adatok szerint a 2002. márciusi zárónapon Budapesten 19 800 munkanélkülit tartottak nyilván, 12 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az elhelyezkedési lehetőségek a fővárosban változatlanul kedvezőbbek, mint az ország más területein. Itt egy betöltetlen álláshelyre három regisztrált állástalan jutott, míg országos átlagban nyolc. A munkanélküli-ellátásban részesülők száma nem változott, ez az idén is 11 500. A járadék átlagos összege 29 500 forint volt. A jövedelempótló támogatásra jogosultak száma tovább csökkent, 2000 májusától ugyanis új jövedelempótló támogatás nem állapítható meg, az érintettek további ellátása rendszeres szociális segély formájában történhet.