Már csak négy fejezet van hátra
Kedden hivatalosan a kulturális és audiovizuális fejezet is lekerült az EU-magyar tárgyalások napirendjéről, ám az unió világossá tette, hogy a csatlakozásig további változtatásokat tart szükségesnek a magyar jogi és szabályozói környezetben. Juhász Endre főtárgyaló szerint az uniós óhaj teljesítésének azonban nem kell szükségszerűen együtt járnia a nemrég megújított médiatörvény módosításával - elképzelhető, hogy csak alacsonyabb szintű jogszabályokat kell kiigazítani. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó közösségi acquis kemény magját jelentő EU-irányelv viszonylag tág teret ad a nemzeti változatoknak.
Az Európai Unió által szükségesnek ítélt módosítások többek között a nemzeti nyelven készült műsorok arányát érintik. A médiatörvény EU-konform rendelkezései szerint minden műsorszolgáltató a műsoridő legalább 10 százalékát köteles független gyártóknak biztosítani. A hazai jogszabály értelmében azonban a műsoridő 7 százalékát magyar nyelven készült programok töltenék ki. Ez az az arány, amit az unió túlzottnak tart, és felül szeretne vizsgáltatni Magyarországgal. Az EU ennek megfelelően felkérte a magyar felet, hogy a lehető legrövidebb időn belül menetrendet terjesszen elő a hátralévő jogharmonizációs lépésekről. Ezt megelőzően még technikai konzultációkra kerül sor, mert - egy diplomata szavaival élve - "nem egészen világos, ki mit vár a másik féltől".
Kevesebb problémát vetett fel a regionális politikai joganyagrész, ahol ezúttal még csak alapelvekről és százalékokról, nem pedig konkrét összegekről volt szó. A regionális politika keretében az új tagállamoknak 2007-ig folyósítható konkrét összegek nagysága egyelőre ismeretlen, mivel nincs még érvényes megállapodás a tagországok között a bővítés egészére fordítható keretösszegről. Amennyiben viszont az Európai Bizottság januári pénzügyi javaslatát végül jóváhagyják, akkor a most javasolt százalékok alapján a következő valószínűsíthető: mivel a tíz tagjelölt országnak szánt regionális fejlesztési támogatás körülbelül 12,5 százaléka jut majd Magyarországra, ezért ez alapján Magyarország tagságának első évében, 2004-ben körülbelül 883,3 millió, 2005-ben 1,018 milliárd, 2006-ban pedig 1,293 milliárd eurót kaphatna.
Juhász Endre nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a két fél megállapodott a strukturális műveletek hazánkra jutó részarányáról. Ennek ismeretében - hangsúlyozta - már meg lehet becsülni, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján mennyi pénz járna Magyarországnak (lásd a táblázatot). Budapest abból a feltételezésből indul ki, hogy mind a hét magyar régió a strukturális alapok egyes számú célkitűzése alá kerül. Az utolsó szót azonban a tárgyalások végén, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján a bizottság mondja ki a kérdésben. Ezért a magyar fél a jogosultság bárminemű változása esetén fenntartja magának a jogot arra, hogy visszatérjen a kérdésre.
A még nyitott és nem pénzügyi természetű fejezetekről szólva a nagykövet úgy vélte, hogy bár célnak tekintjük szeptember végi lezárásukat, de nem esnénk kétségbe, ha a versenyjogi témakörről csak októberben tudnánk megállapodni az EU-val. Az új kormány által bevezetendő egyszerűsített vállalkozási adó (eva) a nagykövet szerint az uniós adószabályok alóli "derogációs kérelemként" jelenik majd meg a tárgyalásokon. Juhász azonban jó esélyt lát arra, hogy az unió elfogadja a magyar kérelmet. A tegnapi tárgyalások egyik érdekessége volt amúgy, hogy nem tartottak EU-cseh fordulót, mivel Németország az utolsó percben megvétózta, hogy a közlekedési fejezetet a fuvarozási szolgáltatásra vonatkozó kérdéskör nyitva (mintegy "parlagon") hagyásával tekintsék egyelőre lezártnak - e nélkül viszont cseh részről nem látták értelmét a forduló megtartásának (VG, 2002. július 24., 2. oldal).
