Megoldást kereső cégbírák
A cégtörvénynek ki kellene mondania, hogy ha egy gazdasági társasággal annak székhelyén nem vehető fel a kapcsolat, akkor az nem működik törvényesen - vélekednek a cégbírák. Mindennapi gyakorlatukban ugyanis sok gondot okoz, hogy hiába szólítják fel az adott céget valamely mulasztás pótlására - például az éves mérleg beadására -, hiába fenyegetik bírsággal, végzéseik "nem kereste" jelzéssel rendre visszaérkeznek. Mivel pedig az ilyen kézbesítés a polgári perrendtartás szerint szabályszerű, a társaságot nem törölhetik hivatalból a nyilvántartásból. A fantomcégek mintegy harmadára ilyen előzmények után bukkan a bíróság - közölte a Világgazdasággal Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke. Az év első negyedében csaknem kétezer fantomcéget töröltek. Az elnök azonban hangsúlyozta: a bíróságnak nem célja, hogy minél több gazdasági társaság szűnjék meg. Sokkal inkább feladata, hogy fellelje és törvényes működésre szorítsa a szabálytalankodókat.
Erre figyelemmel a megszűntté nyilvánítástól eltekintenek, amennyiben a megtalált ügyvezető esetleg egy-két éves késéssel, de rendezi cége dolgait. A "nem kereste" jelzések következménye ugyanis, hogy a társaságot megszűntté nyilvánítják, és elrendelik a végelszámolást. A kijelölt végelszámoló rendszerint az ügyvezető, aki egy év múltán köteles tájékoztatni a bíróságot. Az ügyvezetőt pedig - ha más módon nem is, de a lakcímnyilvántartás alapján - már meg lehet találni, és természetesen immár nem a céget, hanem őt magát bírságolni is. A tapasztalatok azt mutatják: a személyre szóló - több száz ezer forintos - szankció igencsak komoly ösztönzés arra, hogy a cégvezető felkeresse a bíróságot, és a büntetés enyhítésének reményében gyorsan pótolja mulasztásait.
Hivatalból való törlésre akkor van mód, ha a cégbírósági felszólítások, végzések "ismeretlen" közléssel érkeznek vissza. Gál Judit elmondta, hogy a megszűnés eme módjával változatlanul sok cég él vissza, hiszen nincs szükség felszámolásra, végelszámolásra. Az "eltűnés" így nem kerül semmibe. Gyakran előfordul viszont, hogy a megszűnt társaság alapítójának neve újabb és újabb cégbejegyzési kérelmekben bukkan fel.
A cégbírák ezért támogatnának egy olyan - a tisztségviselők korlátozásához hasonló - szabályozást, amely bizonyos ideig megtiltaná a cégalapítást annak, akinek működése alatt egy korábbi társaság tönkrement, vagy azt hivatalból törölték a nyilvántartásból.
A bírónő felhívta a figyelmet arra, hogy bár többször jelezték a jogalkotóknak, továbbra is megoldatlan a hivatalból törölt cégek után maradt vagyon jogi sorsa.
