Németország a legdrágább
Az átlagos órabér és az arra rakódó járulékos költségek alapján kiszámított rangsorban Nyugat-Németországot Norvégia és Svájc követi, de a tengerentúli ipari nagyhatalmak, az Egyesült Államok és Japán esetében is jócskán 20 euró fölötti átlagot mértek a kutatók. Nagy-Britanniában és Franciaországban a feldolgozóipari vállalatok nagyjából 19 euróból tudnak kihozni egy munkaórát; Kelet-Németország - immár Írországot megelőzve - a 16 euró feletti sávban foglal helyet. Az Európai Unió tagállamai közül továbbra is a mediterrán országok a legolcsóbbak a termelővállalatoknak, ám az olasz és a portugál átlag közötti különbség sem csekély - előbbi országban majdnem 16, utóbbiban 6,75 euró egy munkaóra átlagos költsége.
A kölni szakértők szerint ezek az adatok akkor is fontos mutatói a szóban forgó gazdaságok nemzetközi versenyképességének, ha egyes összetevőket (főként a járulékos költségeket) jószerével csak becsülni lehet. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az ipari országok között mért komoly bérköltségeltéréseket a termelékenység különbségei legalábbis részben kompenzálják. Azt is figyelembe kell venni, hogy az árfolyamváltozások az euróban mért költségeket sok esetben drasztikusan módosíthatják: a kilencvenes években például emiatt került viszonylag rosszabb pozícióba Japán és az Egyesült Államok, jóllehet nemzeti valutában számítva éppen a költségek csökkenése volt megfigyelhető.
Nyugat-Németország egyébként 1990 óta folyamatosan a legdrágább államnak számít a feldolgozóipari termelés szempontjából. Ezt megelőzően Norvégia és Svédország tartotta a negatív rekordot, a nyolcvanas évek első felében pedig az észak-amerikai országok számítottak kiemelkedően drágának. Az EU-n belüli átrendeződések is érdekesek: Írország még néhány évvel ezelőtt is Spanyolország szintjén állt e téren, ám azóta a legdrágább mediterrán tagállamot, Olaszországot is megelőzte. A kelet-németországi költségek is folyamatosan emelkednek, mára "alig" tíz euró a volt NDK-nak a nyugati tartományokhoz viszonyított költségelőnye.
