Üzletrészekben lapul a nagy hagyaték
Az elmúlt években kialakult tehetős réteghez és az óriási vagyonok fölötti öröklési viták sorához képest kevesen veszik igénybe végrendelkezéshez a közjegyzőket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint 1995-ben kevés híján kétezren, tavaly több mint 2400-an, az idei első fél évben 1200-at valamivel meghaladóan rendelkeztek csak haláluk esetére vagyonukról közjegyző előtt. Pedig az örökléssel kapcsolatos közjegyzői díjszabás öt éve változatlan, és a végrendelkezésnek ez a legbiztonságosabb formája. A kamaránál évek óta működik a végrendeletek országos nyilvántartása, ahol a végintézkedés nem tud elkallódni, úgymond "túléli" az örököst és a közjegyzőt is - nyilatkozott a Világgazdaságnak Tóth Ádám egyetemi adjunktus, közjegyző. Mint elmondta, a közjegyzőhöz fordulók általában negyven-ötven közöttiek. Sok a külföldi üzletember, aki Magyarországon vagyont szerzett, amiről itt kíván végrendelkezni, tekintettel arra, hogy az államnak az ingatlanokra vonatkozóan kizárólagos joghatósága van. Viszonylag csekély azoknak a hazai vállalkozóknak a száma, akik üzleti vagyonukról végrendelkeznek. Holott, mutatott rá Tóth Ádám, napjainkban általában a működő, a cégben fekvő vagyon a jelentős, nem az, amit mondjuk bútorban, festményben tart otthon az ember. Az üzletrész öröklése egyébként illetékmentes. Nemrég például egymilliárd forint értékű üzletrész cserélt gazdát öröklés útján, illetékezési kötelezettség nélkül. Ilyen hagyatéki értékkel nemigen találkozni magánvagyon esetén.
Problémát okoz, ha az örökös kiskorú. Nyugat-Európában - elsősorban angol jogterületen - egy e célra alakított bizottság kezeli a gyermek nagykorúvá válásáig annak vagyonát és ezt a gyámhatóság vagy az árvaszék időnként ellenőrzi. Nálunk nincs ilyen "trust". A közjegyző közvetett megoldást alkalmaz, így egyebek közt gyámot rendel, esetleg a feladat végrendeleti végrehajtóra jut, akinek az örökhagyó akaratát kell teljesíteni, akár az örökössel szemben is. Az örökös azonban visszavonhatja a végrendeleti végrehajtó megbízását, így az örökhagyó akarata semmivé foszlik. Ekként a végrendeleti végrehajtó intézménye gyakorlatilag használhatatlan.
A cégek öröklésénél gond, hogy legalább három hónap, amíg a hagyatéki leltár megérkezik a közjegyzőhöz. Ennyit egy gazdasági társaság nem bír ki ügyvezető nélkül. Ügyvezetőt pedig tagok nélkül nem lehet választani. Kirendelhető gondnok, de az nem helyettesítheti az ügyvezetőt. A szakértők szerint erre elsősorban a cégtörvénynek kellene megoldást találnia.
A jogászok legutóbbi, balatonfüredi tanácskozásán, a polgári törvénykönyv kodifikációja kapcsán néhány szakember felvetette öröklési jogunk egy-két paszszusának megváltoztatását, bizonyos jogintézmények kiiktatását. A nagy változtatásokat azonban elvetették a jogászok. Minden bizonnyal azért, mert az öröklési jog a legkonzervatívabb joganyag. Oly mélyen él a köztudatban, hogy kockázatos lenne hozzányúlni, mivel azzal sok végintézkedési szándék hiúsulna meg.
Érdekes módon amennyire ragaszkodnak az emberek a régi öröklési jogi formulákhoz, annyira nincsenek tisztában a szabályokkal. Így egy végrendelkezési hiba vagy éppen a végintézkedés hiánya kisemmizheti azt, akiről gondoskodni akarnak.
Megannyi visszatérő öröklési probléma, per a következménye az élettársi kapcsolatnak. Manapság mind többen gondolják úgy, hogy fölösleges együttélésüket házasságkötéssel, hivatalos papírral megerősíteni. Ez azonban komoly anyagi veszélyekkel járhat. Tartja magát az a tévhit, hogy az élettárs 15 évi együttélés után törvényes örökössé válik. Jóllehet a társadalombiztosításban a túlélő élettárs valóban szerez jogosultságot, törvényes örökös nem lesz, de nemcsak nálunk, sehol a világon. Ha az élettárs végrendelet nélkül meghal, és törvényes örököse nincs, mindent az állam örököl. Számos vita forrása az özvegyi haszonélvezeti jog is. A törvény módot ad a haszonélvezet megváltására, ám ezzel az érdekeltek alig-alig élnek.
