Véglegesnek szánt változatok
Minden frakció delegálhat egy-egy tagot abba a tényfeltáró bizottságba, amelyet "a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról" szóló törvény életbelépését követő 15 napon belül kell létrehozni - amint az erről szóló jogszabálytervezetet a parlament elfogadja. A testület összetételébe a korábban képviselői önálló indítvány formájában - Medgyessy Péter aláírásával - benyújtott változat alapján a frakciók nem szólhattak volna bele. Az említett korrekció mellett kisebb igazítások is történtek az első alkalommal sebtében benyújtott előterjesztés szövegén, amelynek lényege: fel kell tárni, hogy a közszereplők teljesítettek-e szolgálatot a III-as főcsoportfőnökségnél, illetve elődeinél.
A kormánypárti elképzeléseket továbbra is két különálló jogszabály útján kívánják megvalósítani, így törvény készülhet "az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról" is. Ez utóbbi kapcsán újdonság, hogy az intézményt - amely a Történeti Hivatal jogutóda - nem a kultuszminiszter, hanem az Országgyűlés elnöke irányítja és felügyeli, főigazgatóját és helyettesét is ő nevezi ki pályázat útján.
A "tényfeltáró" törvény indoklásában célként szerepel, hogy a múltfeltárás folyamatát 2004. június 30-ig, az eredetileg tervezett időpontig zárják le. Ezzel kapcsolatban nem tisztázott, később lesz-e szerepe a tényfeltáró bizottságnak, hiszen előfordulhat, hogy új közszereplők lépnek színre. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnök-frakcióvezetője erről azt mondta, az iratok kutathatóak lesznek, ami az ő esetükben is biztosíthatja a nyilvánosságot. A közszereplők körét a javaslat 25 pontban rögzíti - kezdve a köztársasági elnökkel, bezárva az államfő és az Országgyűlés előtt eskütételre kötelezett személyekkel -, emellett e törvényt alkalmazni kell a média, valamint az egyház vezetőire is.
A két javaslat benyújtója Bárándy Péter igazságügyi miniszter. Ezzel az eredeti szándék - hogy a D-209-es szt-tisztként aposztrofált miniszterelnök maga kezdeményezze "a múlt feltárását, hogy a jövő elkezdődhessen" - meghiúsult, ám a kabinet javaslata a parlamenti tárgyalási sorrendet tekintve megelőzi a hasonló tartalmú ellenzéki indítványt. Azt, hogy a koalíció kapkodásának mi volt a valódi oka, nem tudni. Az Országgyűlésnek a Medgyessy-ügy kirobbanását követő egy héten belül benyújtott képviselői indítvány csak iktatási számában előzte meg a Fidesz javaslatát, a jogszabálytervezet szövege később "érkezett meg", de tartalmát hivatalos formában nem is ismertették. Június 28-án a szóvivő jelentette be a kabinet tanácskozását követően, hogy a kormány javaslatát Bárándy Péter kivételes és sürgős eljárást kérve benyújtotta. Ehhez képest újabb hét telt el, mire a dokumentum ténylegesen a Ház elé került.
A történtek után kérdéses, hogy a jogszabályokat mikor fogadja majd el a parlament. Kuncze Gábor a Világgazdaságnak azt mondta: azt akarják, hogy az őszi ülésszak megkezdésekor azonnal hozzálássanak az előterjesztések tárgyalásához, és minél előbb fogadják is el azokat. Érdekes lehet, hogy az önkormányzati választási kampány gyakorol-e befolyást a tárgyalási menetrendre, hiszen mindkét oldalnak át kell gondolnia, szerencsés-e, ha ez a téma központi szerepet kap az adott időszakban. (GA-TE)
MUNKATÁRSAINKTÓL
