Aligha változik az EKB politikája

Jóllehet az eurózóna gazdaságának rehabilitációs folyamata az idei évben a várakozásoknak megfelelően beindult, annak üteme egyelőre elmarad a prognosztizált szinthez képest. A reál GDP éves szinten számítva 1,5 százalékkal bővült csak az év első hat hónapjában, de tovább romlottak a vállalati kapacitáskihasználtsági mutatók, és nőtt a munkanélküliség szintje is - áll a jövő héten megrendezendő 66. nemzetközi gazdasági konferencia vitaindító összefoglalójában. Az eurózóna országainak kivitele ugyan valamicskét bővült ebben az időszakban - ez vált a szolid növekedés szinte kizárólagos forrásává -, de a belföldi fogyasztás továbbra sem látszik elmozdulni a jelenlegi szintjéről - áll az összegzésben.

A mostani helyzet kialakulásának okaként az összeállítást készítő szakértők több tényezőt is felsorakoztatnak. Ezek egyikeként az év elején tapasztalható bizonytalan inflációs folyamatokat, illetve az euró bevezetése által tovább rontott fogyasztói bizalmat nevezik meg. Ennek tartósan alacsony szintje felelős ugyanis a már előbb említett fogyasztási hajlandóság alacsony szintjéért. Ezzel összefüggő tényező, hogy nem javultak számottevően a vállalkozások profitkilátásai sem. Ennek oka kettős: egyrészről a részvénypiaci bizonytalanság megakadályozza a tisztán látást számos cég jövőjének a megítélésében, másrészről pedig az amerikai gazdaság bizonytalankodása, illetve az euró megerősödése az exportkilátásokat is kedvezőtlenebbé teszi.

A kiszámíthatatlan részvénypiaci folyamatokra, illetve a gazdasági kilátások bizonytalanságaira hivatkozva az összeállítás készítői nem tartják valószínűnek, hogy az Európai Központi Bank (EKB) még az idei évben emelné irányadó kamatait. Egy a közgazdászok körében hosszabb ideje folyó vita azonban éppen a további csökkentés mellett sorakoztat fel érveket. Az összeállítás szerzői azonban ez ellen a tervezett lépés ellen két érvet is felsorakoztatnak. Az egyik indok szerint a pénzkínálat a régióban már így is messze a kívánt ütem felett nő, ráadásul számos országban már a felesleges likviditás jelei is felütötték a fejüket. A másik érv az elemzők által használt közgazdasági modellre hivatkozik, melynek kalkulációi a jelen kamatszint mellett is megfelelő növekedési ütemet valószínűsítenek. Egy további csökkenés feleslegesen veszélyeztetné az inflációs célkitűzéseket.

A továbbiakban a szerzők szerint - Németország és Portugália példájára hivatkozva - szükséges volna a költségvetési kiadások szintjét szabályozó stabilitási paktum szigorúbb betartatása is.