Csökkenőben az adóterhelés

Tíz évre akarja kiterjeszteni a pénzügyi tárca az adóbevallások hibái utáni utólagos kutakodások és ezzel az elévülés idejét. A jövő héten a kormány elé kerülő tervezet e pontját értetlenül fogadja a szakma. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke nem tartja jó megoldásnak az elévülési idő növelését. Szerinte azért is lenne visszás a gyakorlat, mert az adócsalás maximális büntetési tétele jelenleg nyolc év, tehát a bűncselekmény ennyi idő alatt el is évül.

A tervezet szellemében viszont egy kisebb súlyú szabálysértés miatt akár tíz év múlva jöhet a bűnhődés. A szakértő szerint a döntés mögött az is megjelenik, hogy az adóhivatal nem ér el ötévenként az adózókhoz. Kedvező változásnak könyveli el Zara László, hogy korlátok közé szorítják az adóhatóság ellenőrzési idejét.

Az is könnyebbség lesz a vállalkozóknak - teszi hozzá -, hogy egyszerűbb lesz az adó-visszaigénylés rendszere és az áfalevonási jog gyakorlása.

Nem örül viszont annak, hogy jövőre megszűnik a nyugdíjjárulék részleges adómentessége. Zara László azt is célszerűnek tartaná, ha az osztalékadó és az árfolyamnyereség-adó jobban közelítene egymáshoz, hiszen mindkét esetben befektetésről van szó. Azt kedvező elmozdulásként értékeli, hogy utóbbi adója nulla százalékra csökken. Az osztalékadóval kapcsolatos egyik terv szerint az egységesen 20 százalék lenne, ám az osztalékjövedelem 50 százaléka után a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kellene fizetni.

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló tervezet készítői szerint összességében a jövő évre javasolt módosítások több mint hárommillió magánszemélyt és több százezer vállalkozást érintenek kedvezően.

Az egyelőre még formálódó új szja-tábla kialakításánál alapvető szempontnak tekintik, hogy az adóterhelés legalább három százalékponttal tovább csökkenjen. A tervek szerint a minimálbér adómentessége az adójóváírás révén továbbra is fennmarad, az adótábla legalsó sávja körülbelül a minimálbér kétszereséig - azaz legalább 1,2 millió forintig - fog terjedni, az átlagjövedelem a középső sávba esik. Az elképzelések szerint új eszközt vetnek be a megtakarítások ösztönzésére: a minimálbér összegének tíz százaléka erejéig adómentes lesz a lakás-takarékpénztárhoz kapcsolódó munkáltatói hozzájárulás. Kedvezően változik a munkavállalói részvényjuttatási programra vonatkozó szabályozás. A biztosítások adókedvezménye húszról huszonöt százalékra növekedne a tervek szerint, az igénybe vehető kedvezmény felső határa pedig évi 50 ezerről 100 ezer forintra emelkedhet.

A társasági adó kapcsán újdonság, hogy a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok már 2003. január 1-jén hatályba lépnek, ugyanakkor megszűnik a beruházási adókedvezményekre való jogszerzés lehetősége. A tervezet új eleme, hogy a beruházások ösztönzésére adóévenként legfeljebb 500 millió forintig adómentes fejlesztési tartalék képezhető. Ezt az összeget az adózó kizárólag beruházásra használhatja fel a lekötés évében és az azt követő három adóévben. Ha ez mégsem sikerülne, akkor fel nem használt összegére az általános adókulcs (18 százalék) szerint megállapított adót önellenőrzési pótlékkal növelve kell visszafizetni. Ez a lehetőség a szándékok szerint a kis- és középvállalkozásokat segíti.

A kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása érdekében a tervezet azt javasolja, hogy a költségvetési szervnek k+f tevékenységre adott támogatása adománynak minősüljön. Ennek megfelelően a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti nyereség húsz százalékáig érvényesíthető lenne az adóalap-kedvezmény. Az informatikai eszközök gyorsabb elterjedése érdekében lehetővé válik a gyorsított ütemű értékcsökkenés. A társaságiadó-alanyok a számítástechnikai eszközök beszerzési értékét 50 százalékos leírási kulcs mellett számolhatnák el költségként. A mikro-, kis- és középvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezmény kiterjedne a szoftverekre és az ingatlanfelújításra is.

Az általános forgalmi adó tekintetében, a jogharmonizációval összefüggésben az alanyi adómentesség értékhatára 3 millió forintra emelkedik. Az értékhatár 1997 óta 2 millió forint. Néhány tétel, így például a mosás-vegytisztítás, raktározás, áruszállítás, ügyvédi tevékenység átkerül a kedvezményes, 12 százalékos kulcsból a 25 százalékos normál kulcsba. Az intézkedésnek 0,07 százalékpontos hatása lesz a fogyasztói árszintre.

A jövedéki adóval összefüggésben valorizációs célú adóemelést nem tartalmaz a javaslat, változást csak a jogharmonizációval összefüggésben javasol. A gyümölcspálinka és a borpárlat adótétele 10 százalékkal emelkedik. A bérfőzési szeszadó ennél nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal nő. A habzó köztes alkoholtermékeknél 11 százalékos az uniós adószint elérése miatt javasolt adóemelés.

Ami a helyi adókat illeti, január 1-jétől az önkormányzatok kizárólag csak a 2,5 millió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozók számára nyújthatnak az iparűzési adóban kedvezményt, illetve adómentességet. Ez év végéig köteles a korábban határozatlan időre adott adókedvezményeket hatályon kívül helyezni, a határozott időre szólóak legfeljebb 2007. december 31-ig maradhatnak hatályban.