Barátság-botrány: Zágráb és Brüsszel nem segít, pedig kötelességük, a Kreml tárgyal, Kijev Berlint nyomja – Magyarország várja az olajat
A nap folyamán több, egymással szorosan összefüggő politikai, diplomáciai és energetikai fejlemény rajzolta át a közép-európai kőolajellátás körüli helyzetképet. Az Ukrajnán keresztül futó Barátság-kőolajvezeték leállása nemcsak ellátásbiztonsági kérdéssé vált: egy összetett nemzetközi vitasorozat fókuszpontjává is, amelyben Budapest, Zágráb, Brüsszel, Kijev és Berlin érdekei egyszerre jelentek meg és ütköztek össze.
Megállt a Barátság, lépni kényszerül a Mol
A kiindulópont továbbra is az, hogy a Barátság vezetéken nem érkezik nyersolaj Magyarországra, ami az ország finomítói működését is közvetlenül érinti. A MOL jelezte: a fennakadások miatt a vállalat kénytelen volt alternatív beszerzési útvonalak után nézni, és párhuzamosan kezdeményezte a biztonsági kőolajtartalékok részleges felszabadítását is. A MOL számításai szerint, amennyiben a vezetékes szállítás rövid időn belül nem indul újra, jelentős mennyiségű stratégiai készletre lehet szükség a folyamatos üzem fenntartásához.
A társaság tengeri szállítmányokra támaszkodik, amelyek a horvátországi Omisalj kikötőjén keresztül érkezhetnek meg, ám ez nemcsak drágább, hanem időigényesebb megoldás is. A beérkezést követően napokra van szükség ahhoz, hogy a nyersanyag eljusson a feldolgozókapacitásokhoz.
Adriai útvonal: jog vagy politikai alku?
A kialakult helyzet újra reflektorfénybe állította az Adria kőolajvezeték szerepét. Magyarország és Szlovákia azt az álláspontot képviseli, hogy válsághelyzetben jogosultságuk van az alternatív szállítási útvonalak igénybevételére, amennyiben a hagyományos tranzit ellehetetlenül. Szijjártó Péter határozottan fogalmazott:
Budapest nem szívességet kér, hanem az uniós szabályok érvényesítését.
A külügyminiszter szerint az ellátásbiztonság nem lehet politikai alku tárgya, különösen akkor nem, amikor egy tagállam infrastruktúrája kiesik.
Horvát hümmögés, szankciós érvelés a kőolajvezetékkel kapcsolatban
A horvát kommentár – amire Szijjártó reagált – kiábrándító volt. Andrej Plenkovic nem zárta ki, hogy Horvátország megvizsgálja a magyar kérést, de hangsúlyozta:
- az uniós
- és az amerikai
szankciós környezet komoly korlátokat jelent. A horvát kormányfő szerint létezik ugyan uniós mentesség az orosz nyersolaj beszerzésére, ám az Egyesült Államok szankciós rendszere ezzel ellentétes irányba mutat.
Plenkovic egyúttal azt is kijelentette: a jelenlegi helyzet szerinte igazolja a horvát álláspontot, miszerint a horvát vezetékhálózat korábban is képes lett volna kielégíteni a magyar importigényeket, így a mentesség szükségessége megkérdőjelezhető. Ez az értelmezés újabb politikai feszültséget vitt a két ország viszonyába.
Janaf-vita a háttérben
A szállítások technikai lebonyolításában kulcsszereplő a horvát állami vezetéküzemeltető, a Janaf. A Mol korábban többször kifogásolta a horvát kapacitásokat és az alkalmazott díjszabást, míg a Janaf ezeket a vádakat következetesen visszautasította. A mostani válsághelyzet ismét felszínre hozta a felek közötti régi vitákat, amelyek immár nemcsak üzleti, hanem geopolitikai dimenziót is kaptak.
Brüsszel figyel, az Adria fókuszba kerül
A fejleményekre Brüsszel is reagált.
Az Európai Bizottság részéről egyértelművé tették: a testület figyelemmel kíséri a Barátság-vezeték körüli eseményeket, és elvárja a tagállamok közötti egyeztetést. Ursula von der Leyenék hangsúlyozták, hogy válsághelyzetben a szolidaritás és az infrastruktúrák összehangolt használata kulcskérdés, miközben a hosszú távú diverzifikáció sem kerülhet le a napirendről.
Barátság-botrány: a Mol legutóbb nagy tűz után nyúlt a tartalékhoz, most is lehetőség, de a szemek Horvátországra szegeződnek
A Mol Nyrt. tegnapi kérése nyomán megnyílhat a lehetőség arra, hogy az társaság szükség esetén használjon az ország biztonsági kőolajtartalékából, illetve közvetlenül a piacra dobjon a késztermék-készletből. Az üzemanyagellátás nincs veszélyben.
Kijev új frontot nyit Berlin ellen
Az események és a Barátság-botrány szálai nem álltak meg Közép-Európa határainál.
Ukrajna közben Németországra helyezett diplomáciai nyomást az Északi Áramlat felrobbantásával összefüggésben. A kijevi álláspont szerint a német hatóságok eljárása jogi aggályokat vet fel egy, az ügyben érintett ukrán állampolgár kapcsán. Bár az ügy közvetlenül nem a Barátság vezetékről szól, a történet geopolitikai környezete erősíti azt a narratívát, amely szerint az energetikai infrastruktúra ma már nem pusztán gazdasági, hanem politikai fegyver is.
Reagált a Kreml is: Vállalatokra tartozó ügy a magyarországi orosz olajszállításokkal kapcsolatban az ukrán intézkedések miatt felmerült problémák megoldása, valamint a horvát területen át történő üzemanyag-szállítás lehetősége, amelyről az illetékes vállalatok szintjén tárgyalnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára
A nap végére világossá vált:
- Magyarország jogi és diplomáciai eszközökkel próbálja biztosítani olajellátását,
- Horvátország óvatos, szankciókra hivatkozó álláspontot képvisel,
- Brüsszel az együttműködést és az alternatív útvonalak szerepét hangsúlyozza,
- miközben Ukrajna és Németország viszonya is feszültebbé vált.
Jön-e olaj, és tényleg a stratégiai tartalékok felhasználására lesz-e szükség, még mindig nem tudjuk.
