EU-terv Kalinyingrádról
Francia-, Spanyol-, Olasz- és Görögország elutasítja az Európai Bizottságnak a kalinyingrádi körzet közlekedési kapcsolatok rendezésére vonatkozó javaslatát, és arra készül, hogy a ma kezdődő külügyminiszteri tanácskozáson azt hivatalosan is elutasítsa.
Az EU és Moszkva közötti, puhatolózó megbeszélések után Romano Prodi bizottsági elnök jelentette be, hogy az unió minimális összeg ellenében kiváltható, kiegészítő úti okmány alkalmazását ajánlja a kalinyingrádi enklávé és az anyaország között utazni kívánó orosz állampolgárok számára. Valamilyen rendezés kimunkálását az tette szükségessé, hogy az EU tervezett, 2004-es keleti bővítése után az orosz enklávé minden oldalról uniós tagállammal - nevezetesen Lengyelországgal és Litvániával - lenne határos. Az okmányt az EU javaslata szerint egy Moszkva által átadandó lista alapján állítanák ki, többszöri autón vagy vonaton teendő utazásra, mégpedig az Oroszországban érvényes, belföldi személyi okmányokhoz kapcsolva, kibocsátásával pedig a lengyel és a litván konzulátusokat bíznák meg. Brüsszel elképzelései szerint a dokumentumok 2004 végéig lennének érvényesek, utána csak nemzetközileg érvényes útlevéllel haladhatnának keresztül a két tagállamon az oroszok.
A rendezés ilyen módját Párizs, Róma, Madrid és Athén azért ellenzi, mert fontosnak tartja a Vlagyimir Putyin elnökhöz fűződő jó kapcsolatok megőrzését, és szeretné elkerülni, hogy Moszkva a kalinyingrádi tranzit rendezetlensége miatt bojkottálja a november 11-i EU-orosz csúcstalálkozót. A négy kormány szerint abból kellene kiindulni, hogy a vasúti átmenő forgalmat nagy sebességű, megállás nélkül közlekedő vonatokkal - vízum alkalmazása nélkül - oldanák meg. A rendezésnek részét képezné, hogy Oroszország a határállomásokon szigorú vizsgálatokat hajtana végre, emellett vállalná a területéről az unió tagországaiba érkező illegális bevándorlók visszafogadását. A négyeknek a közúti forgalom lebonyolítására vonatkozó elképzelései nem ismeretesek.
