Magas lehet az iraki számla
Washingtonnak az előzetes becslések szerint legalább 30 milliárd, de az is lehet, hogy 200 milliárd dollárjába kerülne egy újabb iraki háború. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója kijelentette, hogy a hadjárat az amerikai GDP 1-2 százalékát veheti igénybe, ami nagyjából 100-200 milliárd dolláros értéksávnak felel meg. A képviselőház költségvetési bizottságának egy demokrata párti tagja ennél jóval alacsonyabb, 30-60 milliárd dolláros intervallumba helyezte el előzetesen a várható költségek szintjét. Az egyik bizonytalansági tényező abban áll, hogy miként vegyék figyelembe az Irak újjáépítésére szánt kiadásokat. Az egyik számítási variáns szerint a rekonstrukciót a "felszabaduló" arab állam későbbi, korlátozás nélküli olajeladásaiból kellene fedezni.
A hadiköltségvetés készítéséhez jó alapot kínál a tíz évvel ezelőtti Öböl-háború, amelynek költségét a The Washington Post akkori áron 61 milliárd - most közel 80 milliárd - dollárra taksálja. A pénzügyi terhek nagy részét akkor a szövetségesek (Japán, Németország, Szaúd-Arábia) állták, így az USA-nak csak egy 7,5 milliárdos hányadot kellett finanszíroznia. A pénzügyi terhek ilyetén megosztására Amerika most nem számíthat. A felállítandó expedíciós hadtest létszámigényét a Pentagon 250 ezer főben jelölte meg, ami egy 30 ezer fős brit kontingens részvételét is feltételezi.
A hadügyminisztérium létszámelképzelésére alapozva a képviselőház olyan költségvetési variánst készített, amely - egy 30 napos hadművelet esetében - 48-54 milliárdos ráfordítással elintézhetőnek tartja a dolgot, ha azonban a harcok 60 napig tartanak, akkor az árcédulára egy 52-59 milliárdos összeg is felkerülhet. A meggyengült iraki hadseregre való tekintettel a költségvetési bizottság készített egy "könnyített" variánst is, amely egy 125 ezer fős kontingens bevetésén alapul. Ennek ártételei a 30, illetve 60 napos változat szerint a 30-36 milliárdos, illetve a 32-39 milliárdos sávban mozognának.
A hadjárat általános pénzügyi következményeit illetően a Washington Post arra emlékeztet, hogy Bush elnök még öt hónapja is újra többlettel záruló költségvetést ígért 2004-re. Ha a Fehér Ház ennek akár csak a közelébe akar kerülni, akkor máris el kell kezdenie a kemény kiadáscsökkentő intézkedések kidolgozását. A kormány költségvetési hivatalának vezetője szerint elsőként a pazarló oktatási rendszert fogják karcsúsítani.
