Módosul a szakképzési törvény
Sürgősen változtatni kell a szakképzési rendszeren, a közelmúltban drasztikusan, háromról két évre lecsökkentett tanulóidő miatt az iskolapadból frissen kikerült szakmunkások gyakorlati felkészültségével csak közepesen elégedettek a munkáltatók - hangsúlyozta Szilágyi János. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzésekért felelős igazgatója szerint emiatt az országba áramló működőtőke mértéke is csökkenhet. A szakképzési törvény tervezett módosítása - melyet egyébként már társadalmi vitára bocsátottak, s a parlament valószínűleg az év végén tárgyalja - közvetett módon orvosolhatja ezt a problémát, mert a kamarák a szakképzésért felelős miniszterrel megállapodtak abban, hogy bizonyos (hiány)szakmák gondozását elláthatják.
A szakképzés fejlesztésére vonatkozó javaslatai közt az MKIK hosszú ideje szorgalmazza azt is, hogy a kormány segítsen a tanulószerződés intézményének elterjesztésében. Ennek keretében a szakmunkástanuló és a gazdálkodó köt szerződést, szemben az együttműködési megállapodással, amikor a szakiskola és a gazdálkodószervezet a két szerződő fél. A tanulószerződések további jellemzői, hogy hosszabb időre szóló elkötelezettséget jelentenek, és keretében a munkaadók a tanulót potenciális munkaerőként kezelik; juttatásban részesítik, melynek mértéke a minimálbér legfeljebb 30 százaléka. Ezt egyébként a gazdálkodószervezet a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatja. A legfőbb előnye a tanulószerződéseknek az, hogy általuk egy-két évre előrevetíthető, mely szakmákból hány embert tervez majd alkalmazni a gazdálkodó - magyarázta Szilágyi János. Az MKIK egyébként az európai gyakorlattal összhangban azt is szorgalmazza, hogy a hiányszakmákat művelő, illetve a fogyatékos vagy az érettségit megkívánó szakmák tanulói a minimálbér 30-50 százalékára legyenek jogosultak.
A tanulószerződések keretében foglalkoztatottak után jelentős adminisztrációs terhei adódnak a gazdálkodóknak, ehhez könyvelőt kell alkalmazniuk, sokan ezért riadnak vissza a fiatalok alkalmazásától - folytatta az igazgató. Ezért szeretnék elérni azt is, hogy a munkaerő-piaci alap terhére egy tanuló után havonta háromezer forint elszámolható juttatást kapjanak a szervezetek, de legfeljebb havi 120 ezret. (TTE)
