Súlyos hiányosságok az ÁPV-nél
A tavalyi volt az első olyan év, amikor a kormány átvezette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatait a zárszámadással kapcsolatban, így a számvevőszéki jelentés a Pénzügyminisztériummal egyetértésben született - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke szerint összességében javult az államháztartás gazdálkodása, kritikát fogalmazott viszont meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) tavalyi tevékenységével kapcsolatban.
A vagyonkezelő működéséről szóló, tegnap nyilvánosságra hozott jelentés megállapítja: a költségvetési törvény előirányzatai és az állami vagyonkezelő üzleti terve között nem volt összhang. A költségvetés 180,5 milliárd forintban határozta meg a privatizációs bevételeket, a részvénytársaság üzleti tervében viszont csak ennek 37 százalékát tervezték. Az értékesítésekből és a vagyonhasznosításból végül 32 milliárdos bevétel keletkezett.
Több esetben került sor olyan portfóliócserére, amelyre nem volt törvényi felhatalmazás. Az ÁPV Rt. a 12 mezőgazdasági részvénytársaságot úgy adta át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy arról nem jogszabály, hanem kormányhatározat rendelkezett. Az átadás során a számviteli törvény előírásait is megsértették.
Mint azt az Arthur Andersen cég által végzett könyvvizsgálat is megállapította, tavaly az ÁPV Rt. feladataiban megnövekedett a privatizációval közvetlenül össze nem függő feladatok aránya és volumene, amelynek teljesítéséhez részben a tervezett privatizációs és vagyonkezelési bevételek, nagyobbrészt viszont közvetlen költségvetési források szolgáltak fedezetül. A vagyonkezelő több esetben az alaptevékenységétől jelentősen eltérő beruházói tevékenységet látott el, például a Millenáris Park vagy a népligeti buszpályaudvar építésénél.
A zárszámadás kapcsán a számvevőszék jelentéséből kiderül: javult a költségvetési intézményi gazdálkodás színvonala. Még mindig nincs viszont hiteles állami vagyonnyilvántartás, a vagyoni állapot kimutatása így továbbra sem felel meg a valódiság és az áttekinthetőség követelményének.
A helyi önkormányzatoknál visszatérő probléma, hogy az önhibájukon kívül működésképtelen települések köre gyakorlatilag változatlan. Továbbra sem hatékony a cél- és címzett támogatási rendszer működése, valamint nem történt előrelépés a térségi feladatok pénzügyi finanszírozásában. Az önkormányza-tok zárszámadásának ellenőrzése megállapította, hogy a helyhatóságok felénél a könyvviteli mérleg nem ad hiteles tájékoztatást a vagyoni helyzetről.
A társadalombiztosítási alrendszer esetében az ÁSZ már többször javasolta az egészségbiztosítás zárt előirányzatainak - kiemelten a gyógyszerkasszának - felülvizsgálatát, átalakítását, de előrelépés nem történt. Az egészségbiztosítási alap pénzügyi helyzete 2001-ben is kedvezőtlenül alakult, elsősorban azért, mert a tervezés időszakában eleve tarthatatlan bevételi és kiadási előirányzatokat határoztak meg.
