Az üvegzsebtörvény tervezete megköveteli a közzétételt minden olyan, a költségvetési szervek és magáncégek, illetve személyek közötti ügyletről, támogatásról, amelynek mértéke eléri, illetve meghaladja az ötmillió forintot. Változik a közbeszerzési törvény is, annak várható jövő évi revíziója előtt. Ma ha egyértelműen támogatásról van szó, mérlegelés tárgya a közbeszerzési szabályok alkalmazása. Az átláthatóságot inkább elősegíti, ha kötelező lesz a közbeszerzés, amikor a kormány készfizető kezességet vállal magánszervezetek kifizetéséért, mondta lapunknak Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Az észrevételek alapján elkészült az üvegzsebtörvény javaslata.

A több törvényt módosító tervezetcsomag egységes egészként szolgálja a közpénzek ellenőrzését. Gadó fontos elemként emelte ki az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványainak kiszélesítését és erősítését. így lehetővé válik, hogy az ÁSZ vizsgálata kiterjedjen az állami vagyonnal gazdálkodó szervezetekkel üzleti kapcsolatban álló magáncégekre is. Az adatvédelmi törvény módosításával az üzleti titok nem lesz gátja a közpénzek felhasználásával összefüggő közérdekű információknak. A törvény az üzleti titokhoz és közérdekű adatok védelméhez fűződő alkotmányos érdeket is érvényesíti.

A javaslat törekszik a költségvetési szervek cégalapítási, társulási jogosítványainak ésszerű szűkítésére. A költségvetési szervek magántranzakciói gyakran az átláthatóság és a verseny megkerülésére irányulnak, összemossák az állam tulajdonosi és szabályozási funkcióit. A szabályozás - mely elsősorban az államháztartási törvényt módosítaná - alapja, hogy az állam csak kivételes esetekben vegyen részt akár közvetlenül, akár költségvetési szervei révén a gazdasági forgalomban. Ezért az üvegzsebtörvény kormánydöntéshez kötné a költségvetési szerv cégalapítását. Előzetesen megkívánná egy hatásvizsgálat készítését, amely nem pusztán üzleti kérdésként venné górcső alá a születendő vállalkozást, hanem versenyszempontú megközelítésben taglalná előnyeit és hátrányait. Gyakori tapasztalat: egy cégben a jellemzően kisebbségi állami tulajdoni részesedés nem más, mint állami támogatás a többségi magántulajdonos számára. Ezért a tervezet kizárja, hogy költségvetési szerv kisebbségi részesedést szerezhessen magánvállalkozásban, vagy így hozzon létre társaságot. A javaslat megtiltja azt is, hogy az állami többségi részesedéssel létrejött gazdasági társaságok tovább társuljanak. Az egyszemélyes állami társaságoknál előírja a vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségét a közpénzeket, közvagyont károsító döntésekért. További hatékony biztosítékul szolgálhat azon szabály, hogy 200 millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű cég esetén a felügyelőbizottság elnökének személyére az ÁSZ tenne javaslatot.

Erősíti majd az átláthatóságot az is, hogy az állami vagy önkormányzati többségű cégek karitatív kifizetéseiről a cégbíróságnál tájékozódhat majd az érdeklődő. Hangsúlyos része a javaslatnak a költségvetési szervek legfontosabb adatait tartalmazó, naprakész nyilvántartás létrehozatala. Az elektronikus regisztrációs rendszer a következő két évben épül ki, és az Államháztartási Hivatal keretében működik majd. A megvalósításhoz szükséges forrásokat döntő részben a 2004. évi költségvetés biztosítja.

Tervezik egy olyan kormányhatározat előkészítését, amely a már működő, közvetlenül, vagy közvetve állami tulajdonban lévő társaságok áttekintését szolgálná, megvizsgálván azok gazdasági súlyát és létük indokoltságát.