Drágul a hús, a kenyér, a tej

Kenyéráremelést jelentenek be kereskedelmi partnereiknek ez év végén vagy jövő év elején a pékek, de a tervezett drágítás pontos mértékét csak december közepe körül határozzák meg - mondta a Világgazdaságnak Marton István, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke. Addigra derül ki, hogy a sütőiparnak konkrétan milyen költségnövekedésekkel kell számolnia. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója szerint ebből a szempontból az energia, a minimálbér és a lisztár a legfontosabb.

Marton a drágítás lehetséges időpontjául február elsejét említette, de ez függ a kereskedőktől (elsősorban a nagy üzlethálózatoktól) is.

Ez év elején is hosszas alkudozás folyt a pékek és az élelmiszerláncok között a sütőiparban szorgalmazott, 10-12 százalékos áremelésről. A jövő évi drágítás várható mértékéről most sem Marton, sem Werli nem kívánt nyilatkozni. Ágazati szakértők szerint nem kizárt, hogy a pékek újra az ideihez hasonló, két számjegyű áremeléssel próbálkoznak majd.

Marton szerint a lisztárak növekedése már a közelmúltban megkezdődött. A pékek azt tapasztalták, a malomipari cégek jelentős része korábbi, 40 forint alatti kilónkénti átadási árait 44-46 forintra növelte. Lakatos Zoltán, a társaságokat tömörítő Gabonaszövetség elnöke elmondta: a molnárok több kisebb lépésben, 5-10 százalékos áremelést kívánnak érvényesíteni, ami a jövő év elejére is áthúzódhat. Ezt a költségek növekedése indokolja, de Lakatos szerint a cégek zöme így is csak azt érheti el, hogy tevékenysége ne legyen veszteséges. A szövetség az ágazat kiszámítható és gazdaságos működése érdekében az FVM-nél irányár és lisztkvóta bevezetését, a feldolgozókapacitások maximálását szorgalmazza egy malomrendtartás keretében.

Januártól előreláthatólag 3-5 százalékkal drágítja termékeit a tejipar - tudtuk meg Kiss Pál Istvántól, a hazai tejágazatban meghatározó Nutricia cégcsoport közép-európai vezetőjétől. Az áremelésre elsősorban az energiaárak és a munkabér növekedése miatt van szükség. Szerinte a fogyasztói árak további drágulását vonhatja maga után, ha a tej idei, 72 forintos literenkénti felvásárlási irányára nő. A tejipar nem lát lehetőséget arra, hogy jövőre az ár emelkedjen, mivel az már most is elérte a nyugat-európai szintet. A tejtermelők viszont literenként 3,6 forinttal több bevételre akarnak szert tenni állami támogatás vagy áremelés formájában.

A hazai piac telítettsége miatt a baromfiipar egyelőre kivár az emeléssel. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója közölte: az valószínűsíthető, hogy a baromfitermékeknél leghamarabb februártól vagy a húsvétot megelőző egy hónapban lehet majd árnövelést elérni. Emlékeztetett: a feldolgozók szeptemberben már 4-5 százalékkal drágították termékeiket, de azóta az árak gyakorlatilag visszarendeződtek.

A baromfiár-emelést pillanatnyilag a sertéspiaci túltermelés is nehezíti, mivel a két ágazat árai általában együtt mozognak. A gazdasági szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) ugyanakkor az év végéig a mostani sertésfelesleget kivonja a piacról, miután az FVM-mel kötött megállapodásban ehhez minisztériumi garanciákat is kapott. Zádori László, a VHT titkára közölte: a terméktanácsi intézkedések után, a jövő év elejétől várhatóan ismét növekszik majd a sertéshúsfélék fogyasztói ára. Menczel Lászlóné, a nagy feldolgozókat képviselő Magyarországi Húsiparosok Szövetségének titkára szerint a cégeknek legalább a tavalyi átlagárakat kellene ismét elérniük. Zádori példaként elmondta: 2001-ben a karaj kilója 1000-1100 forintba került, most pedig 800-900-ba. Az elmúlt évi árszint újbóli kialakítása tehát 15-20 százalékos drágulást jelentene. Az inflációra a legnagyobb közvetlen hatást a sertéshús árának alakulása gyakorolhatja. Bár ezen a területen érzékelhetők a legmerészebb drágítási szándékok, ám hazai szakértők szerint a sertéshús ára nem marad el jelentősen az uniós szinttől, és ez komoly korlátot jelent.

Az előrejelzések szerint ugyanakkor a következő hónapokban nem lesz áremelési mozgástere a cukoriparnak, elsősorban az alacsony világpiaci árak miatt. Így a jelenlegi, 186-187 forint körüli kilónként fogyasztói árak stabilizálódása várható, sőt kismértékű csökkenés sem kizárt - tudtuk meg cukoripari szakértőktől.

Az élelmiszerárak alakulása számos okból kiemelkedő fontosságú az infláció alakulásában. Egyrészt a lakossági fogyasztást reprezentáló kosár legnagyobb súlyú árucsoportjáról van szó, másrészt ezen termékek árai alakulnak a legszeszélyesebben, harmadrészt az antiinflációs politika eszközeivel nem nagyon lehet hatni rá. Nem véletlen, hogy az elmúlt két-három évben az élelmiszerek mindig nagyon meghatározó szerepet játszottak az infláció alakulásában. Az elmúlt tizenkét hónapban például összességében az átlagtól elmaradó mértékben drágultak az élelmiszerek: a 4,9 százalékos infláció mellett bekövetkezett 3,6 százalékos átlagos áremelkedés jelentősen hozzájárult a dezinflációs folyamathoz.

A jövő évi inflációs prognózisok nagy szóródása éppen ehhez a meglehetősen előrejelezhetetlen árucsoporthoz tartozik. Akik magas, 5,5 százalék körüli éves áremelkedéssel számolnak jövőre, azt várják, hogy véget ér az élelmiszerárak stagnálása.

Kiszámíthatatlan, hogy a tervezett drágítások közül mennyit engednek majd meg a piaci körülmények. Általában az a tapasztalat, hogy akár teljes egészében is meghiúsulhatnak az áremelési szándékok, ha a kereslet-kínálati viszonyok nem adnak rá alkalmat, de 2000 nyarán például minden előjel nélkül következett be egy kisebbfajta árrobbanás. (HL-MI)