Kevés a hatékonysági tartalék
A jövő évre a magyar vállalatvezetők 54 százaléka számít cégénél a termelékenység javulására, míg 4 százalékuk ezzel ellentétes folyamatot valószínűsít. Ennél a francia, német, brit, amerikai, osztrák, ausztrál és dél-afrikai menedzserek optimistábbak, és mindössze a japánoknál alacsonyabb a termelékenység javulására számítók aránya. A Proudfoot Consulting kilenc ország egyenként 300 üzleti vezetőjének megkérdezésén alapuló és a 2002. júliusi helyzetet tükröző felméréséből az is kiderül, hogy a magyar vezetők úgy vélik, 2003-ban átlagosan 2,2 százalékos lehet a termelékenységnövekedés üteme.
Az elmúlt évek adatait összevetve azonban kiderül: a magyar vezetők hajlamosak túlzottan derűlátón megítélni a termelékenység várható alakulását. A 2001-re vonatkozó előzetes becslésükben például átlagosan 3,2 százalékos javulás szerepelt, míg a tényleges mutató ennek felét sem érte el.
A vizsgálatban szereplő többi ország üzleti vezetőire ezzel szemben inkább a túlzott óvatosság jellemző. A 2001-es évre a japán és a brit interjúalanyok is alábecsülték cégük teljesítményét, méghozzá jelentős mértékben: Nagy-Britanniában az 1,4 százalékos várakozással szemben 3,5 százalék lett a tényleges eredmény, Japánban pedig 0,4 helyett 1,9 százalék.
A londoni székhelyű tanácsadó cég arra is választ keresett legutóbbi felmérésében, hogy tőkeberuházások révén maximálisan mekkora ütemű termelékenységjavulást látnak elérhetőnek a menedzserek. A jövő évet illetően ez a ráta átlagosan 9,7 százalék a kilenc vizsgált országban, ami lényegesen meghaladja a ténylegesen várt értéket. A Proudfoot adatai szerint a termelékenységi veszteséget okozó tényezők között a hiányos tervezés és ellenőrzés a legfontosabb; ezt követi a nem megfelelő vállalatvezetés és a dolgozók alacsony motiváltsága. A lista végén a számítástechnikai nehézségek, a nem kellően hatékony kommunikáció és a képzésbeli hiányosságok állnak.
