Megállapodás - elnapolt kérdések
Közös módosító indítványokkal teszik konszenzusos javaslattá a kormány által benyújtott tervezetet a parlamenti pártok. Ezáltal a javaslat már megkezdett általános és még hátralévő részletes vitája is mintegy formálissá válik. Ám arra alkalmas lehet, hogy valamennyi szereplő bemutassa saját érdemét a megállapodásban. Tény, a kormány- és az ellenzéki pártok egyaránt sikerként könyvelhetik el a megállapodást. Azon túl, hogy széles társadalmi konszenzussal övezett ügyről van szó, és a felek kölcsönös engedményeket tettek, a kormányoldalnak sikerült betartani a maga által szabott menetrendet: még az idén sort kerítenek az alkotmánymódosításra.
A Fidesz elmondhatja: az általa kezdeményezett egyeztetés vezetett sikerre, az MDF a kompromisszum alapjainak kidolgozását tudhatja magáénak. A siker azonban csak látszólagos: egyelőre csak a csatlakozási klauzula vonatkozásában született egyetértés. Az állami szuverenitásból fakadó egyes jogokkal összefüggésben nem a hatáskörök átengedését rögzítették, hanem megfogalmazták, melyek az önállóan, illetve a közösen gyakorolható hatáskörök (ez volt a Fidesz egyik legfontosabb elvárása).
Ám két, korábban nagy vitát kiváltó kérdéskör kimarad: az alaptörvény nem foglalkozik majd részletesen sem a népszavazás ügyével, sem a kormány és a parlament egymáshoz való viszonyának rendezésével. Ez utóbbiban az alaptörvény csak annyit rögzít majd: erről önálló kétharmados törvényt kell alkotni. A szabályozandó probléma lényege: milyen felhatalmazással képviselje a kormány Magyarországot az uniós döntéshozatali mechanizmusokban. Az MSZP csak azon tárgykörben írna elő előzetes parlamenti felhatalmazást, amelyet az alkotmány rendel törvényben szabályozni, a többi párt valamennyi olyan kérdésben, amit eddig is törvényben rendeztek.
Folytatódnak az egyeztetések a népszavazás ügyében is. Az MSZP a csatlakozási szerződés aláírása előtt, a Fidesz ezután tartana referendumot. Legközelebb az integrációs nagybizottság jövő heti ülésén tárgyalnak a pártok erről.
